Rész

1  1| szabadultak el lelke mélyéből s néma remegéssel lapultak meg
2  1|        saját szemének; arczát a néma düh meghalványitotta, amint
3  1|  sürgesse, hanem csak hallgatta néma figyelemmel. Azután folytatta:~ ~«
4  1|         szomoru képet, a halott néma, örökpihenésü mozdulatlanságát,
5  1|   hirdető arczczal állt előtte. Néma szembeszédjök a megdöbbenés
6  1|       zárda áll. A zárda lakói, néma szerzetesek, komoly, áhitatos
7  8|  melynek partján Fiume virul, s néma borongással ül meg a sziklán,