Rész

  1  1|            akinek a jövője aggasztotta volna s csupán egyetlen olyan
  2  1|              akit otthon nagyon zavart volna számitásaiban a gyereksirás.~ ~
  3  1|                hogy maga is észrevette volna, egész életrendjét megváltoztatta.
  4  1|                örökké a fák alatt lett volna, ő, a szobamoly, aki azelőtt
  5  1|               rózsaszinü levéllel lett volna dolga. A hadnagyra gondolt
  6  1|             padlón, mintha össze akart volna tiporni valakit. Nem tudta
  7  1|            Mielőtt a levelet elolvasta volna, már elhatározta, hogy mindenáron
  8  1|           iszonyu pörölylyel rácsaptak volna a fejére. Az akrobata megtántorodott
  9  1|                 Csak legalább Bella ne volna azok között, akik megcsalták
 10  1|               született Madonna maradt volna meg jónak és igaznak!...
 11  1|       hadnagyocskának!...~ ~Hogyha ugy volna!... ha csakugyan a pénze
 12  1|               ha duzzadt ajka nem lett volna olyan nagyon piros, arcza
 13  1|         halaványsága után azt hihették volna, hogy nincs semmi vére.
 14  1|  deszkapadjáról, mintha husz éves lett volna.~ ~- Óh, óh, Ádám ur!...
 15  1|         mindjárt. Adni, adnék neki, ha volna mit, de nem adnék kölcsön.
 16  1|               enyém sem. Miért mondtam volna előre?~ ~- Csak; jól esett
 17  1|             előre?~ ~- Csak; jól esett volna.~ ~- Tudom. Maga szeret
 18  1|              onnan. Ha más valaki lett volna ott, bizonynyal megmondja
 19  1|                tehette, gyanut keltett volna. A sok dicséret csak még
 20  1|               a nélkül, hogy felnézett volna papirosáról, megkérdezte:~ ~-
 21  1|             ugy tett, mintha nem vette volna észre és kimondta:~ ~- Tizezer
 22  1|              mellén, mintha attól félt volna, hogy kiszabaditják magukat
 23  1|                   Ha Doborkay nem lett volna annyira meglepetve, észre
 24  1|              meglepetve, észre kellett volna vennie, hogy milyen vad
 25  1|                 Barduvay jobb szerette volna, ha magyarázat helyett egyszerüen
 26  1|                bizonytalanra csináltam volna adósságokat, akkor sem fogadnám
 27  1|                hogy valaha pörben lett volna, - szólt közbe Barduvay
 28  1|               mintha évek óta nem lett volna kiszellőztetve. A falon
 29  1|                Mintha valami oda huzta volna.~ ~«Kisasszony lett belőle;
 30  1|                nagyon régen. Leütöttem volna egy bikát is. Oh, hogy kerestem
 31  1|           máskép lenne, ha megtaláltam volna... Csak annyit tudtam róla,
 32  1|                egy egész hadsereg lett volna!?... Élesre fentem egy hosszu
 33  1|           várta a halált! ...Leszurtam volna!... mondom önnek, hogy utolsó
 34  1|                hogy utolsó órája ütött volna; de a szemem ráesett a leány
 35  1|             zsidók Istenét is elhagyta volna érte, hogyne hagyott volna
 36  1|             volna érte, hogyne hagyott volna el hát engem?... Hát bántam
 37  1|               hát engem?... Hát bántam volna én, ha kikeresztelkedik,
 38  1|               a milliomos azt kérdezte volna magában: Mi szükségem van
 39  1|               ezt tudni? - és sajnálta volna a drága időt, melyet a léha
 40  1|               anélkül, hogy megfordult volna, elkezdett kiabálni:~ ~-
 41  1|         nevelték, hogy ambicziója lett volna fényesebbre csiszolni ősei
 42  1|             eszeltem ki, sohase lettem volna képes; a véletlen sors keltette
 43  1|         meghalt, mielőtt egy éves lett volna.~ ~A nagy, erős ember, aki
 44  1|             Olyan különös látvány lett volna az. Egy szürke szakállu,
 45  1|                 amikből más nem értett volna semmit.~ ~- Hát elhiszed
 46  1|              soha tőlem meg nem tudtad volna, mert a boszu lejárt, Szabó
 47  1|                mielőtt te férfi lettél volna.~ ~- Szabó Pál!?... A Doborkay
 48  1|            voltam őrülve, képes lettem volna megölni és reád kiáltottam,
 49  1|             tett, mintha csókot intett volna felé, azután még egyszer
 50  1|         életének vigasztalása lehetett volna.~ ~Bármily mesés volt mindez,
 51  1|              gróffal s aki nem cserélt volna egygyel sem ama léha mágnások
 52  1|               iszonyu tusát. Óhajtotta volna, hogy az öreg Éliásnak legyen
 53  1|            felé kezét. Mintha hallotta volna, hogy esdekel hozzá a halott;
 54  1|              nappal előbb megbolondult volna attól a látványtól, ami
 55  1|                a nélkül, hogy megölelt volna... A rossz Ádám bácsi! Hát
 56  1|           mielőtt a szolga felelhetett volna, átfutotta. Nagyon megijesztette
 57  2|               Az egész dolognak hosszu volna elmondani a történetét,
 58  2|             régi nevét is elfelejtette volna, ugy megváltozott. Még a
 59  2|            azért, mintha nagyon bizott volna benne, hanem, mert azt hitte
 60  2|               korábban is gondolhattam volna.»~ ~Kiment az udvarra s
 61  2|             csak bámult. «Gondolhattam volna», susogta. Azután elszántan
 62  3|       domborodott ki, mintha el akarta volna titkolni, hogy csont is
 63  3|                 Másnak talán kikaparta volna a szemét, hanem a szép kis
 64  3|              egy ujjal is megvizsgálta volna.~ ~Egyszer aztán mégis megkerült
 65  3|              ujja hegyét, aki szerette volna, ha megszoritja az egész
 66  3|               a tudós. Neki csak mégis volna reménye, ha olyan ember
 67  3|              róla a választ. Jól esett volna talán, ha azt mondja, hogy
 68  3|             mert amint fogyatékán lett volna a karczos, került mindig,
 69  3|               rácskaiak hozzánk jöttek volna!...~ ~Egy lovas ember robogott
 70  3|      karakteres embert! Hogy nem szólt volna egy világért!...~ ~- Hallja,
 71  3|            bennünk.~ ~- Pedig tudhatta volna, hogy még az ellenségére
 72  3|              szavazó ember, aki itt ne volna!~ ~- A kisasszony meg azt
 73  3|               tömeg közt megpillantott volna valakit, akivel dolga van,
 74  3|            talpig.~ ~- Férjhez kellett volna adni, - mormogta busan doktor
 75  4|              pedig ugy-e az rettenetes volna?!~ ~Hanem majd irunk egymásnak.
 76  4|                 Azután mit is irhattam volna mostanig? Hisz azt tudod
 77  5|             mellettem. Észre se vettem volna, ha, mikor a közelembe ért,
 78  5|                tetszett, mintha sietős volna az utja; kénytelen voltam
 79  5|              szárnyak nélkül is repült volna. Könnyü fekete kendő volt
 80  5|           szabadon valami. Ha nem lett volna olyan nagyon finom, azt
 81  5|               nagyon finom, azt hittem volna, hogy valami szobaczicza,
 82  5|               ponton az én utam elvált volna a tovaszálló ibolyaillattól,
 83  5|                többé, arra megesküdtem volna, de hogy mit mondott még
 84  5|            magamtól tán sohasem lettem volna képes ilyen dolgokat kitalálni.
 85  5|       hőstettem után ismét visszaestem volna a régi éretlenségbe, élhetetlenségbe:
 86  5|            mintha jobban hozzám simult volna; alkalmasint a hüvös esti
 87  5|        elkábitott. Legjobban szerettem volna lehajtani fejemet az ölébe
 88  5|               az ég csillagai szálltak volna le, hogy felékesitsék a
 89  5|               anélkül, hogy képes lett volna gondolataimat elterelni
 90  5|                idegem. Nem is törődtem volna tovább a fátyolos asszonynyal,
 91  5|           aranysárga selyem tündöklött volna a lámpa fényénél; arczából
 92  5| ellenállhatatlan delejes vonzás huzott volna utána, ugy követtem, hol
 93  5|                beszámitás alá eshetett volna, amit teszek. Azt hiszem,
 94  5|               Azt hiszem, képes lettem volna leütni azt, aki e perczben
 95  5|             mintha ezer démon nyargalt volna ereimben s letelepedtek
 96  5|                ereimben s letelepedtek volna végül a szivemre, felizgatva
 97  5|       kinyujtom, a sötétben elérhettem volna. Éreztem, hogy dől belőle
 98  5|           mintha a halál lehelete érte volna.~ ~- Istenem!... ő van itt! -
 99  6|         Csakugyan, mr. Browntól kitelt volna minden, amit a nagynénje
100  6|                   Más ember talán adta volna a megsértettet, mr. Brown
101  6|                azt mondta:~ ~- Ha esze volna, igy tett volna vele. -
102  6|                Ha esze volna, igy tett volna vele. - És összetépte az
103  6|               valaki más is olvashatta volna.~ ~Hanem azért, mikor az
104  6|             mintha egy kicsit engedett volna az asszony fagyossága s
105  6|              mielőtt Brown felelhetett volna, lefutott a kajütjéhez vezető
106  6|               Még mielőtt megfordultam volna, észrevettem, hogy a beduin
107  6|                  Uraim! soha se hittem volna, hogy olyan ördöngős állat
108  6|                tátott torkába rohantál volna. Azért lőttem le a lovadat,
109  6|             olyan könnyen elhagyhattál volna megint. Egyébiránt nézz
110  6|                tesz, mintha nem ő lett volna a megmentőm, s igy nekem
111  6|              uj darab szerzőjét akarta volna huszadszor a lámpák elé
112  6|          elmerült kis csónakot himbált volna az áradat.~ ~Az volt a czápa,
113  6|             tengerbe dobják, kész lett volna ujra tapsolni és éljenezni.~ ~
114  7|               és bátor; mi baj érhette volna?~ ~- Nem tudom, csak félek!...~ ~-
115  7|            Pedig csak egy évig kellett volna még várniok. Most az az
116  7|                  De azért ki tilthatta volna meg, hogy most, mikor a
117  7|                a férfi őket fenyegette volna. Őt, akit mégis csak szeretett,
118  7|               órával előbb meg kellett volna jönnie, mint ahogy én onnan
119  7|           faluig.~ ~Ha Szikra nem lett volna olyan biztos a dolgában,
120  7|           talán a férfi is elvesztette volna az eszét. De az vitte őket,
121  7|                kaczagott. Mintha tudta volna, hogy a jó Szikrától nincs
122  8|             érezte, mintha kést döftek volna a szivébe.~ ~- Nézz a fejemre! -
123  8|           tudtam, hogy eljösz; Oherson volna dolgom, vigy el engem is.~ ~-
124  8|            hang, egy jajszó ha vezette volna; de igy! hiába volt minden;
125  8|              ami a boldogsága lehetett volna: ápolja a szép horvát leány
126  9|        emelgette, mintha bucsut intett volna, mintha össze akarta volna
127  9|             volna, mintha össze akarta volna tenni, hogy elmondja még
128  9|            megkinozza. Mintha nem lett volna amugy is elég keserü a csapás;
129  9|         Mosolygott az ég, mintha örült volna annak a két uj angyalkának,
130  9|          anélkül, hogy egymásra néztek volna. Az esztelen gőg még a közös