Rész

1  1|  jókor indult pusztulásnak: a fa utolsó hajtására jóformán
2  1|     vagyok, mint egy magányos fa a hegytetőn? Mire lenne
3  1|      mely csak elhervad a vén fa árnyékában?... Hogy csak
4  1| fogással fellóditotta magát a fa villája közé s kigyósimasággal
5  7|     szélén, ahol már nem volt fa többé, szinte futni kezdett.