Rész

 1  1|      levéllel ezt a száz forintot; azután siessen Éliáshoz és mondja
 2  1|    zsebéből, gyorsan elrejtette.~ ~Azután fáradt mozdulattal felállott
 3  1|          kapuja bezárult mögöttük, azután ismét kihalt lett a tájéka,
 4  1|      Milyen szerencse, óh, óh!...» Azután megfogta az athleta kezét
 5  1|       eldicsérje az akrobataságát, azután megszólalt:~ ~- Sürgős beszédem
 6  1|          miatt elveszti a rangját, azután lőheti magát főbe. Jól van
 7  1|         hogy a fejét okosan törje; azután azt megsinyli az üzlet.
 8  1|       mások előtt tette önmagának. Azután, mikor látta, hogy vetélytársa
 9  1|         ránézni eltorzult arczára. Azután egyszerre elkezdett tántorogni
10  1|       másik orvos már megelőzte.~ ~Azután felültette az öreget, aki
11  1|        hallgatta néma figyelemmel. Azután folytatta:~ ~«Egyszerre
12  1|            egy teljes év után...~ ~Azután kinyilt az ajtó és én megláttam...
13  1|         tiszttel ismeretsége volt, azután lassankint nem birta többé
14  1|           apádnak, te angyal!...~ ~Azután anélkül, hogy megfordult
15  1|            látszott szerteszállni, azután odahajolt az öreghez és
16  1|         megrázkódott erre a szóra, azután kiegyenesedett. Arczán leirhatatlan
17  1|        ringattam benne! - mondá.~ ~Azután megsimitotta homlokát, és
18  1|           haragosára, meg belé lő; azután ha megnő, akkor ráuszitom
19  1|        sirba, szépen egymás mellé. Azután szépen hazament a hegyek
20  1|      hagyatéka, aki nem sokáig élt azután, hogy a czimerét eladta
21  1|          csókot intett volna felé, azután még egyszer megölelte az
22  1|         szekeret, amig csak látta, azután becsoszogott a szobájába
23  1|       virgoncz; sohse vénül meg.~ ~Azután felment ura után, hogy meggyujtsa
24  1|          darabig vivódott magában, azután lábujjhegyen az ut füves
25  1|           elérte az ablak irányát. Azután benézett.~ ~Egy nappal előbb
26  1|        maradt a lombok rejtekében, azután szivére szoritotta kezét,
27  1|     aláirta a nevét valami irásra, azután én meg a kertész szintén
28  1|       nógatta: Tovább, tovább!~ ~- Azután ezt a levelet adta, hogy
29  1|          kocsis bevitte a városba, azután onnan magában jött vissza.
30  1|       pénzt és nyugtát adott róla, azután ünnepélyes hangon felolvasta
31  1|         összeget kifizetni rendel, azután igy végzi:~ ~«Miután pedig
32  1|    végrendeletének utolsó pontját, azután térdei megrogytak és leborult
33  2|          minden vasárnap a faluba, azután együtt ballagunk haza; lesz
34  2|       Eltelt az ősz, eltelt a tél, azután jött az uj tavasz. Egyszer
35  2|            kapu elé s körülnézett, azután bement mindjárt megint.
36  2|            megrugta Kisasszonyt.~ ~Azután egy ideig minden héten megtörtént
37  2|            régi jó barátok voltak. Azután bement a házba és behivta
38  2|  pillanatig csodálkozott ugyan, de azután bátran követte. Nemsokára
39  2|      Gondolhattam volna», susogta. Azután elszántan benyitott a pitvarba,
40  2|            el gyorsan, egymásután, azután sötét lett.~ ~Birda hallgatózott
41  2|          dugott a ház nádfedelébe, azután felmászott a kémény mellé
42  3|       leánynál, jól összeillettek. Azután mikor az urfi már megkamaszodott
43  3|           irta a hosszu leveleket, azután a levelek kurtábbak lettek
44  3|           ebből a «pipacs»-ból.»~ ~Azután megfogta a kisasszony ujjai
45  3|      tekintetét. Várt egy darabig, azután kérdezte ujra:~ ~- Azért
46  3|           őket nyomban. Az emberei azután nevettek rajta és nagyokat
47  3|    nagyokat nyakalva a kobakjából, azután megtörülte az öklével a
48  3|       rácskai választóból.~ ~Mikor azután az utolsó fordulónál előkanyarodott
49  3|       pénzt hozott a szegényeknek; azután olyan nagyon bus volt, hogy
50  3|             henczegett a jegyző, - azután mondja meg a tekintetes
51  4|    szükségem van egy kis üdülésre. Azután, lelkem, ő is ugy akarja.
52  4|          és végig olvasom tizszer, azután a fejem alá teszem, hogy
53  4|  ismerkedések annyira elfoglaltak. Azután mit is irhattam volna mostanig?
54  4|            eltelik az a pár hónap, azután viszontlátjuk egymást; csak
55  4|    hallgatok. De mikor ugy félek?! Azután nem is hiszed, hogy mennyire
56  4|     multkor. Csak öt perczem van s azután indulunk egy nagy csapattal
57  5|           végigsimogatta arczomat, azután hirtelen elrántotta mind
58  5|             most már negyedszer.~ ~Azután belekapaszkodott a karomba.~ ~-
59  5|        uszott a szürke viz fölött; azután átnéztem a budai partra,
60  5|      biczczentett a fejecskéjével, azután majdnem futva eltünt előlem.~ ~
61  5|         Áldott, ezerszer áldott! - azután egyszerre felsivalkodott,
62  5|     dadogta, - nem törődöm vele.~ ~Azután megmozdult s előre lépett,
63  5|            ő van itt! - hebegte.~ ~Azután térden csuszva a falig vonszolta
64  5| megalázkodás mélységes gyötrelmét. Azután kis puha kezével megsimogatta
65  6|       rákiáltott:~ ~- Bolond!... - azután magában hozzátette: kitelik
66  6|            jó öreg egymagában. Igy azután könnyen érthető, hogy a
67  6|        illette.~ ~Alice elolvasta, azután azt mondta:~ ~- Ha esze
68  6|     mellőle:~ ~- Mennyire unalmas! Azután még azt kivánná, hogy szeresse
69  6|            hagyott itt, - mondá.~ ~Azután megindult az asszony után,
70  6|          hogy érdeklődést keltett, azután elkezdte:~ ~«Tuniszban történt.~ ~
71  6|       beduin felé. Összerázkódott, azután leszállt a lováról, mely
72  6|            melyet fogai közé vett, azután uszott tovább.~ ~Istenkisértés, -
73  6|          megvizsgálta az asszonyt, azután ünnepélyes komolysággal
74  7|            boldognak akarta látni. Azután telt egyik hónap a másik
75  7|         megnyalta a gazdája kezét, azután követte orrával az irányt,
76  7|            borult le a holttestre, azután egyszerre felugrott és szemközt
77  7| megszaglászta egy ponton a földet, azután hirtelen elnyujtózott és
78  8|          neki, a leány megöntözte, azután letérdelt mellé és imádkozott.~ ~
79  8|            közül ő választotta ki. Azután elmentünk együtt az öreg
80  8|            a fordulónál.~ ~Egyszer azután Cherso felöl megjött a várva-várt.
81  8|       magát és megcsókolta forrón. Azután hirtelen eleresztette és
82  9|           a menekülés utját.~ ~Ami azután következett, az a rettegés
83  9|            fokáig kiürittetni! -~ ~Azután jött a temetési egylet embere
84  9|        balra, - ahogy jobban érte. Azután elmondtak még egy Miatyánkot
85  9|  imádkoztak bensőleg, lelkükből.~ ~Azután elmentek haza, anélkül,