Rész

 1  1|          mentegetődzni iparkodott. „Ne higyje orvos ur, hogy őrült
 2  1|      tartozásomat az egész tulvilág ne kérné tőlem. Mindjárt a
 3  1|            a viz izetlensége gyanut ne keltsen benne, de nem mérgesek.
 4  2|         valami drága temetéssel meg ne röviditsék a fiait, akiknek
 5  2|           könyörgéssel rávett, hogy ne eméssze magát most már itt,
 6  2|      szivéből minden keserüség.~ ~- Ne is beszéljünk róla többet, -
 7  2|           arról a kényelemről is le ne mondjanak, amit igy a közös
 8  2|         szenvedtem már, semhogy meg ne erősödött volna a lelkem,
 9  2|           elrohantak vele, hogy meg ne fojtsam kétségbeesésemben;
10  2|         mint az igazi jó rokon.~ ~- Ne sirjon, - mondta, - a fiának
11  2|         embernek könnyü szerrel tul ne járhatott volna az eszén.
12  2|       barackot nyomva a fejére, igy ne szóljon:~ ~- Hát gyere,
13  2|              meg nem állhatta, hogy ne mosolyogjon. Lehetetlen
14  2|        beci-boci tarkát.”~ ~- Ugyan ne rontsd azt a fiut, - dörmögött
15  2|         nélkül történt.~ ~- Köztünk ne legyen titok bátya, - szólt
16  2|             ezt a lehetetlen ügyet. Ne beszéljünk róla soha többé!~ ~-
17  2|          hogy a ponnyt valahogy meg ne büntessék. Hisz a jó állat
18  2|   képességgel, semhogy rögtön észre ne lehetett volna rajta venni,
19  2|           lenni a gyermeknek, miért ne lehetnél hát igazán az?...
20  2|         ostromolja meg ugy, hogy el ne riaszsza, hogy ugy ne járjon
21  2|            el ne riaszsza, hogy ugy ne járjon vele, mint a csigabigával,
22  2|         aggódó szemrehányással.~ ~- Ne féltse, - kacagott Ákos;
23  3|  összefentük a ruhánkat, Volt aztán ne mulass, ha megtudta Blitzné,
24  3|           hogy Mariska odafigyel. - Ne törődjél vele, a cseléd
25  3|        fiatalon mentem férjhez, ezt ne felejtsd el, szivem. Tudod-e,
26  4|           azt mondani neki: „nézze, ne féljen, itt a kezem, fogja,
27  5|            Irmus, hova beszél?!~ ~- Ne mentegessen; jól tudom én,
28  5|   szikrázott ugy a tekintete...~ ~- Ne mondd tovább, ne! - vágott
29  5|                    Ne mondd tovább, ne! - vágott közbe a doktor,
30  5|            leütne mindkettőnket. Ki ne kezdj vele, nem akarom.
31  6|           induló éjjeli vonatról el ne késsék.~ ~Kissé fáradtan
32  6|        szakaszt, ahová senki más be ne tegye a lábát. Talán az
33  6|          ebben a szakaszban, de azt ne láthassa, hogy hányan.~ ~
34  6|      észrevette s intett, hogy csak ne szakitsa félbe; kimerülten
35  6|        leküzdeni a vágyát, hogy meg ne simogassa.~ ~*~ ~Mindössze
36  6|            ezredest kint hagyja, be ne hivja.~ ~Majd segit magán, (
37  7|          féltucat-esztendőt.~ ~Csak ne lett volna oly gyönge az
38  7|             Senkinek se szóljon, se ne irjon. A kis vendéglőbe
39  7|             száját az asszonyéra és ne engedje többet lélegzethez
40  8|  mágnás-korona, a melyiknek a fénye ne gyarapodnék egy olyan tehermentes
41  8|             lóditott néhányat, hogy ne lábatlankodjék mindig az
42 10|       vagyok én? mi?~ ~- Nana! csak ne tüzelj, felelt az asszony
43 10|            derekát beadni, csakhogy ne legyen a feleselésnek folytatása.
44 10|       Édesem, tedd meg a kedvemért, ne tulozz annyira. Ne légy
45 10|       kedvemért, ne tulozz annyira. Ne légy irántam olyan részvétlen
46 10|         állhatta meg, hogy erre meg ne mondja a véleményét.~ ~-
47 10|           az őszintéskedésben, mért ne mondja ki egyszer, ami a
48 10|           hangon beszélt, hogy kint ne hallják. A suttogó kiabálás
49 10|           vagyok.~ ~- Ugyan kérlek, ne fogd fel olyan tragikusan.
50 10|         mintha semmit sem sejtenél, ne izgassuk szegényt, ugy is
51 10|          leszünk, mint az oroszlán. Ne félj, nem hagylak el!~ ~
52 10|            tudta megállani, hogy el ne forduljon s hirtelen le
53 10|             forduljon s hirtelen le ne törölje azt a két fényes,
54 10| aggodalommal fogta meg a kezét.~ ~- Ne igyanak, kérem. Szeretném,
55 10|       istenért vigyázz, legalább te ne veszitsd el a fejedet.~ ~
56 11|        rendelt gombóccal, hogy éhen ne maradjon a költő.~ ~Balatoni
57 12|     ellenmondás.~ ~- Az ördögbe is, ne rezonirozzon! Mennie kell!
58 12|        tisztjét, hogy két tenyerébe ne hajtsa a fejét és kétségbeesett
59 12|       kétségbeesett gyermek módjára ne sirjon az édes anyja után.~ ~
60 13|             ide; se teste, se lelke ne legyen annak közönséges,
61 13|        osztályban, akit egymagam le ne gyürnék, ha rákerül a sor.