Rész

 1  1|               itéljen hát a sors. Én két pohár vizet teszek most
 2  1|           orvos dolgozott. Elővettem két poharat, vizet töltöttem
 3  1|          üvegecskéből csepegtettem a két vizbe néhány cseppet. Nem
 4  2|  Königgrätznél ellőtték a kezét.~ ~A két Sas az édes apja koporsója
 5  2|             temetés, itt volt mind a két fiu az apja koporsója mellett;
 6  2|              birtoka volt valaha s a két Sas-fiu, aki sok-sok év
 7  2|              a kápolna körül, csak a két testvér, akik mint két fekete
 8  2|             a két testvér, akik mint két fekete oszlop álltak egymás
 9  2|       életkedv a lecsillapodást.~ ~A két testvér csaknem egyszerre
10  2|            nagy cirádás pohárszék, a két ablak közt széles bőrdiván,
11  2|       függőlámpa nem égett. Helyette két szál tejgyertya pislogott
12  2|        magával tréfálni. Ötszáz hold két olyan embernek, aki eddig
13  2|            gazdát a régi helyen.~ ~A két testvér ujra kezet szoritott
14  2|               füléig huzva a bundát. Két pere mulva aludt, álmodás
15  2|         vagyon; a Sas-családból csak két korhadó törzs van még, nem
16  2|       benyitott a vendégszobába. Ott két ágy volt megvetve, jéghideg
17  2|              volna, de ettől fogva a két embert ugyszólván csak a
18  2|          sodort s az illatos dohányt két ujja közt negédesen tartva,
19  2|              nagy ellentétet, mely a két testvér egymástól elválasztotta,
20  2|          feladatát teljesitette?~ ~A két testvér sokáig észre sem
21  2|           aki egykedvüen gyurogatott két ujja közt egy kenyérgolyóbist.
22  2|           teljesülése, - mert hisz a két házigazda beleegyezése azt
23  2|            megragadta a mellette ülő két férfi kezét s szó nélkül
24  2|       feltünt volna, csak éppen ez a két ember nem vette észre, kik
25  2|           Alig három év óta asszony; két éves kis fiam, az édes,
26  2|         inkább volt világfi, semhogy két ilyen egyszerü és egyenes
27  2|           nagyon régen nem beszélt a két testvér ezen a hangon egymással.
28  2|        megkönnyiteni egymás dolgát a két ápoló; többnyire ott találta
29  2|            gyönyörüsége volt ebben a két szóban. Jenő szivdobogást
30  2|    csillámlott; mosolyogva nyujtotta két karját Jenő felé.~ ~- Vártalak
31  2| egyáltaljában mindenre rávesz...~ ~A két férfi édes keveset törődött
32  3|           ily rendetlenül látszik. A két nő egy másodpercig szótlanul
33  3|           nélkül, iránytalanul, mint két idvezült, a ki nem tudja
34  3|         szerkesztőségbe s éjfél után két óra tájban került haza.~ ~
35  3|             éppen odasütött, a hol a két asszony ült. Mármarosiné
36  5|              és tengereket szárit ki két találkozni vágyó lélek utjában.
37  5|          édes!”~ ~Mire Berki bejött, két lépésnyire ültek egymástól
38  5|         lépésnyire ültek egymástól a két nagy karosszékben.~ ~ ~ ~
39  6|             menti meg vele.~ ~Rahóty két másodpercig néma csodálkozással
40  6|         unokabátyja anyai ágról.~ ~A két delikvens egy mukkot sem
41  7|         levél.~ ~Som Dezső egyszerre két levelet kapott. Az egyik
42  7|      szerette volna.~ ~Mikor végre a két asszony elkészült reggeli
43  7|             lehetett belőle valamit, két fehér zsebkendő integetett
44  8|            hogy tudott nézni azzal a két szemmel! Az asszonyokat
45  9|         néninek tiszt jutott.~ ~Vagy két napig nem is látták egymást.
46  9|          látta: telhetetlenül ölelte két szemével. És ha nem győzte
47 10|          éppen ma.~ ~Megnyomta ezt a két szót. Éppen ma volt tudniillik
48 10|            felváltva nézegette ezt a két embert. Sokkal nemesebb
49 10|        hittem, rögtön kiveszi mind a két szememet.~ ~- S csakugyan
50 10|         hirtelen le ne törölje azt a két fényes, cseppfolyós gyöngyöt,
51 10|          mulva már bérkocsiban ült a két jó barát.~ ~A legelső fordulónál
52 11|          lázas gyorsasággal irt tele két teljes lapot a szikrázó
53 12|             nincsen különös szükség. Két heti szabadságot kap; ennyit
54 12|           Sütött a nap, de azért még két fokkal sülyedt a hőmérő.
55 12|           legvidámabb tisztjét, hogy két tenyerébe ne hajtsa a fejét