Rész

 1  1|         eset”.~ ~Dr. Vadai ügyvéd ur, a neves kriminalista, kivételesen
 2  1|          nagyon jó külsejü öreges ur állt előtte, aki udvariasan
 3  1|          kérdezősködött az ügyvéd ur után, minthogy nagyon fontos
 4  1|            Előre bocsátom, ügyvéd ur, hogy én a pályámat nemcsak
 5  1|        Bejön hozzám déltájban egy ur, akinek mélységesen szomoru
 6  1| megváltómra.”~ ~Képzelheti ügyvéd ur, hogy orvos létemre is mennyire
 7  1|      iparkodott. „Ne higyje orvos ur, hogy őrült vagyok, - mondta -
 8  1|        kinoktól; tegye meg, orvos ur, ha istent ösmer.”~ ~Már
 9  1|        Már mondtam, ugy-e, ügyvéd ur, hogy pszihiater is vagyok.
10  1|       róla. Önhöz siettem, ügyvéd ur, mindenekelőtt. Ön a dolog
11  1|            Hol is lakik ön, orvos ur?~ ~- Én? a Galagonya-utca
12  1|           az pedig a Vadai ügyvéd ur háza volt.~ ~ ~ ~
13  2|  tölgyfa-asztalra, melyen az öreg ur életében a vadászatokhoz
14  2|        valaki, hogy ki ez a finom ur, azok egyszerüen csak a
15  2|           érkezett meg a plébános ur távirati hivására, hogy
16  2|       mondhatom, hogy a pénzemért ur voltam valaha; hisz egyszerüen
17  2|          leszek paraszt, ha eddig ur voltam; - s még mosolygott
18  2|         foglalom mindjárt az öreg ur szobáját, a cselédség már
19  2|    állitva, a legöblösebb az öreg ur „kedvelt élettársa”, - mint
20  2|     átfutni a testén a nagyvárosi ur nem állta a falusi éjszaka
21  2|            tedd oda, mint az öreg ur volt, Isten nyugosztalja.
22  2|     árával, amiből egy nagyvárosi ur éppen egy jó szivart vehetett
23  2|       ajkán, ha estére a plébános ur kalabriászpartira hitta
24  2|           van a városban; az öreg ur, az áldott, előre kifizetett
25  2|          érdeklődést, melyet Jenő ur a fia iránt mutat.~ ~Gyöngéd
26  2|         jobban töltsem az időt.~ ~Ur és gavallér voltam, de hiába
27  2|      felek, minthogy Kondor Endre ur nem jártas a fegyverforgatásban.~ ~
28  2|         Jelentem alássan kapitány ur, parancsára vagyok.~ ~Ákos
29  3|            miben sántikál a poéta ur, amikor annyit látogatta
30  4|       világa s a ragyogás volt az ur. A teljes szélcsöndben olybá,
31  6|         Rahóty dragonyos kapitány ur lejött Bécsből Budapestre
32  6|         kapaszkodik.~ ~- Kapitány ur, mondta izgatottan egy suttogó
33  6|          megrezzent.~ ~- Kapitány ur, önnek egy pillanatig sem
34  6|          azt. - Üljön le kapitány ur, mondta, meg kell önnek
35  6|         szakaszom van még ezredes ur, de ott egy fiatal házaspár
36  6|        házaspár van; egy kapitány ur meg a felesége.~ ~- Ördög
37  6|         léhaságot.~ ~- De ezredes ur!~ ~- Kapitány, egy szót
38  7|       körülnézett. Egy pár öreges ur evett velök együtt, meg
39 11|            hogy vigye a nagyságos ur holmiját rögtön a szép szobába.
40 12|          szólt hozzá:~ ~- Hadnagy ur, ön holnap reggel indul
41 12|           s azt mondta: - Ezredes ur, az lehetetlen, hogy én
42 12|       fuvar!... Tudja mit hadnagy ur itt van az én sárgám, elcammog
43 12|           fiatal tiszt. - Ezredes ur, ha szabad, azonnal indulok.~ ~