Rész

 1  1|             néztem az ürességbe.~ ~„No lássa, - folytatta a beteg, -
 2  1|           Ön nem tulzott, uram.~ ~- No lássa!... lássa!~ ~- Hát
 3  1|            ön háza?~ ~- Az, az.~ ~- No hát akkor menjünk, - szólt
 4  2|     állottak a koporsó mellett. Egy nő, meg egy férfi. A nő hajlékony,
 5  2|            Egy nő, meg egy férfi. A nő hajlékony, karcsu, kissé
 6  2|    tulzásával omlottak könyei. Ez a nő Róza volt, az özvegy, aki
 7  2|        feküdni az urak.~ ~- Ki ez a nő? - kérdezte Ákos, mikor
 8  2|           mondták:~ ~- Hát fia van? No ezt nem is tudtuk!~ ~Az
 9  2|              már nagy legény lehet, no majd faragunk belőle valamit.
10  3| pirospozsgás, kissé vidékies fiatal nő, tele tüdővel véve lélekzetet,
11  3|          rendetlenül látszik. A két nő egy másodpercig szótlanul
12  3|       kicsit elpirul. Sokkal inkább nő volt, semhogy letudta volna
13  4|             bizonyosan észre vett a nő? Vagy csak mert olyan nagyon
14  4|          Arra gondolt, hogy a remek nő feltünhetett valami kalandornak.
15  4|        látta és megértette. És mert nő volt ő is, akit meghat a
16  5|           férfia.~ ~Kezet fogtak. A nő ezzel a mozdulattal egy
17  5|         kitörése elzugott a szegény nő szivében. Jól tudta, hogy
18  5|           szótól egyszerre szárnyok nő a szabadságoknak, a kiváltságoknak.
19  6|      dragonyos-kapitány.~ ~A fiatal nő megrezzent.~ ~- Kapitány
20  6|           támadó lelkesedéssel.~ ~A nő talán nem is hallotta azt. -
21  6|          lehet valami közönséges. A nő folytatta:~ ~- Apám gazdag
22  6|     tördelve hivták a férjemet. Egy nő megmérgezte magát a házban
23  6|       reggel volt.~ ~A fiatal bécsi nő megijedt, mikor a kapitányt
24  6|      keményen szalutált.~ ~A fiatal nő, aki mögötte volt, felsikoltott.~ ~-
25  7|       irigyen nézte. Csinos, fiatal nő volt, de nem olyan szép,
26  8|           asszony is, te Péter.~ ~- No hát; hisz’ az is kincs.~ ~-
27  9|             amelyik szirthasadékban nő és oda nem megy érte senki.~ ~
28 10|    sodromból.~ ~- Ugyan?! - szólt a nő pikáns, lassu hanghordozással,
29 10|             ő neki feledtetnie.~ ~- No, ami azt illeti, hagyjuk,
30 10|             mondja, hogy nem ön!... No hallja, ez már igazán sok.
31 10|    leereszkedem önhöz, én, a müvelt nő, aki báró család sarjadéka
32 10|            akar jutni, minden áron. No, én azt nem mondom. Hiszem,
33 10|           meg. Fogadni mernék, hogy nő van a dologban. Bizony pedig
34 10|                 Laci közbevágott: - No nem hagylak cserben, öreg
35 10|           fogta Gábort!~ ~- Gyerünk no, - sürgette - hogy annál
36 10|              hogy is mondjam...~ ~- No de már engedj meg, egy Szirén
37 10|            se udvarolnál más nőnek. No persze. Most még csak az
38 10|            öngyilkos is lennél.~ ~- No arról szó sincsen. Hanem
39 10|         volt, de a szüzlelkü fiatal nő se enni, se inni nem tudott.
40 10|    megállitotta Gábor a kocsit.~ ~- No, én itt kiszállok; most
41 12|        kedvetlenül.~ ~- Hm! pénz! - no persze, - várjon csak.~ ~
42 13|           itthon vagyok.~ ~- Ugyan! No ez ujság; igy hát ön az
43 13|             olyan vad ember voltam; no itt most eléggé el vagyok