Rész

 1  1|       hosszat dolgozhatott már, amikor csöngetés háborgatta meg.
 2  1|     amig nekem ezeket elmondta. Amikor a felesége öngyilkosságáról
 3  1| kifejezés a betegem arcán volt, amikor ezt mondta, az szinte megfagyasztotta
 4  1|        hogy majdnem élvezettel. Amikor az utolsó korty is lent
 5  2|         csak akkor jelenik meg, amikor szükség van rá s nyomban
 6  2|        s csak akkor emlegetjük, amikor elvesztettük. Róza ott járt-kelt
 7  2|         jogosultabb, mint most, amikor öcscsét, a meglett férfit,
 8  2|  elérkezett végül a mai naphoz, amikor be kellett vallania, hogy
 9  2|         is jól megütötte magát, amikor felbukott. Simont erővel
10  3|     utánad, hogy fájt a szivem, amikor egymástól elszakadtunk.
11  3|      miben sántikál a poéta ur, amikor annyit látogatta a nénjét,
12  4|       nélkül lesz vége egyszer, amikor majd megreped a szive.~ ~
13  4|  asszony, hogy kisérője legyen, amikor egy nagy utjában senki sem
14  4|      napnak a kétségbeesésével, amikor megtudta, hogy megbolondult
15  4|       üldözni őt szünetlenül?~ ~Amikor szökni vágyik előled mindörökre!~ ~
16  4|     vágyik előled mindörökre!~ ~Amikor hiába akarsz te megint a
17  5| betegeihez vezette olyankor is, amikor egyáltalában sehol sem volt
18  5|     semmisem volt ahhoz képest, amikor a „házi butor” előtt (ez
19  5|   bimbóval játszadozott, addig, amikor tanulmányai közben, gyáva
20  5|   értheti fiam, mit szenvedtem, amikor azon a napon, melyen az
21  6|      ipszét lekenyerezze. Éppen amikor meg akarta szólitani a derék
22  6|      ahogy a gyermekek szoktak, amikor tudják, hogy jó őrző virraszt
23  8|       majd eltépte a kötőféket, amikor meglátta. Nyihogott, berzenkedett,
24  9|   kivánkozott a katona. Reggel, amikor lóra ült, mosolyogva ölelte
25  9|    tekintettel.~ ~Azon a napon, amikor az iszonyu csapás érte,
26  9|         sem tudott elfeledni! - Amikor a falu már rég elcsöndesedett
27  9|      melegebben, udvarolt neki, amikor férje volt már.~ ~Egyetlen
28  9|    megijedt tőle! majd elájult, amikor a tiszt kezet csókolt neki.~ ~
29  9|         abból semmit sem. Pedig amikor a kerités mellett elment,
30  9|  senkisem ebben a nehéz időben, amikor ábrándok rontották meg.~ ~
31  9|       mint az egyhangu multban, amikor egy sirdomb körül forgott
32  9|       forgott a nap s a hold! S amikor a katona nem volt itt.~ ~
33  9|  Ugyanazzal a fájdalommal, mint amikor a régi katonát hozták haza,
34 10|    Közel járt már a negyvenhez, amikor végre megkapta ezt az állást.
35 10|    egészen felöltözött a férfi, amikor felrántották a szobája ajtaját.
36 10|  előhozakodnia. És épen ma kár, amikor feledtetnie kellene velem
37 10|         volt maga édes barátom, amikor velem megösmerkedett! Egy
38 10|        suttogta végre sápadtan, amikor szóhoz jutott. Nem ugy volt
39 10|      Már irodavezető is voltam, amikor bemutattak a bárónőnek.
40 11|          mikor álmodoznak, vagy amikor sejtelmeik vannak.~ ~Leült
41 12|        volna.~ ~Késő este volt, amikor Gracsanicára érkezett.~ ~