Rész

 1  1|           módját, hogyan juthatnék hozzá, mert nekem meg kell halnom,
 2  1|     Megpróbáltam, de nem volt erőm hozzá. Hanem annak a gondolatától,
 3  1|         ismételte a cimet, s aztán hozzá tette: szép kert van a ház
 4  2| parasztfiura, aki legközelebb volt hozzá. Csak most látszott, hogy
 5  2|           cselédség csak azt teszi hozzá, hogy ténsasszony. Sejtem,
 6  2|      voltam; - s még mosolygott is hozzá, keserü lemondással.~ ~Ákos,
 7  2|          rossz. Persze, egy kicsit hozzá kell szoknod; nekem semmi
 8  2|        dolga volt, hogy oda futott hozzá, felkapta apró bölcsőjéből,
 9  2|      peregtek arcán. Ákos oda ment hozzá és félkarjával gyöngéden
10  2|        gyermek az enyém, nekem van hozzá jogom, - mondta.~ ~Ákos
11  2|    vegyitett, Róza őszintén huzott hozzá s talán magának sem merte
12  2|      százszor látta már a halált s hozzá volt szokva, hogy válságos
13  2|         hogy mennyire ragaszkodunk hozzá. A gyermeknek pedig ezt
14  2|       lovacskára.~ ~Gyermek volt s hozzá még ugyszólván halottaiból
15  2|       ajkával a Sasok ősei szólnak hozzá; szeretett volna közbekiáltani,
16  3|            elmésebbek, méltóbbak ő hozzá; s keserves könyeim közt
17  4|            volna sokkal jobb lenni hozzá, mint eddig bármikor.~ ~
18  4|       Adonisz, vagy ha Cézár jönne hozzá, nem lehetne neki több most,
19  5|      nélkül. - Csak férjhez mentem hozzá, mert haldokló anyám ugy
20  5|           a régi-régi hangon szólt hozzá az asszony. Azt mondta neki:
21  8|        üzni, annak legyen módja is hozzá.~ ~Mr. Millarnak volt. A
22  8|      tiszta vérü ángolhoz illik.~ ~Hozzá még az is, hogy bolond szerencséje
23  8|      rakták meg legjobban. Elég az hozzá, hogy megnyert életében
24  8|  aranysörény, ugy-e?~ ~És nevettek hozzá mindaketten, hogy a könynyök
25  8|        amig a gazdája oda nem ment hozzá és meg nem csókolta a sörényét.
26  9|      áldott nappal közelebb jutott hozzá, hogy megszakadjon a szive.~ ~
27  9|       láthatatlan lények beszéltek hozzá szünetlenül.~ ~Egyszer nagy
28 10|       levelet s kedvetlenül fogott hozzá, hogy magára kapkodja a
29 10| végigborzongott valami. Közel volt hozzá, hogy igy kiáltson fel: -
30 10|          vacsora után visszajőjjek hozzá. Követeli!~ ~- Persze, te
31 11|        redaktor mohón rohant volna hozzá s bizonynyal igy szól vala: „
32 11|         cimén eléje került s aztán hozzá fogott, hogy nyugalomra
33 12|          szigoru hangján igy szólt hozzá:~ ~- Hadnagy ur, ön holnap
34 12|            a sárga s nagyon értett hozzá, hogy diszszemlék alkalmával
35 12|            Haggart ezredes odament hozzá s megsimogatta a fejét.~ ~-
36 13|            ha meglát.~ ~- Vezessen hozzá, kedves Lang.~ ~Az alorvos
37 13|      megveszi a hideg?~ ~- Dehogy; hozzá vagyok én ehhez szokva;