Rész

 1  1|            fölöttébb sürgős munka várt . A lakás meg az iroda nem
 2  1|                hogy mért hivatkoztam ő , ha nem váltom be igéretemet.
 3  1|             lázálma volt.~ ~Akkor jött  Vadai, a mikor az orvos
 4  2|           tágra nyilt szemekkel bámult , mint a kisértetre.~ ~-
 5  2|           látta s ha  kedvében volt,  is kiáltott: hogy vagy poéta? -
 6  2|                meg, amikor szükség van  s nyomban eltünik megint,
 7  2|         telepét megfigyelte, csakhamar  kellett, jönnie, hogy Róza
 8  2|             látott; még nehezteltem is  egy kicsit, hát már egészen
 9  2|               a bátyja nem adott sokat .~ ~- Szabadság kell most
10  2|           szivesen és aggodalom nélkül  merte bizni a gyermeket.~ ~
11  2|              attól tartott volna, hogy  fog kiáltani: gyilkos!~ ~
12  2|  végrehajtására s igy nem is gondoltam , hogy elkéshetem, de azért
13  2|           Öltözzél rögtön, - förmedtem , - bocsánatot kell tőle
14  2|            folytonos mozgás olyan volt  nézve, mint a gőzgép szellentyüje,
15  2|               titok, az öcscse vezette , hogy hol kell keresnie
16  2|             szivügyekben; nem érünk mi  sokat töprenkedni, ugyis
17  2|              ebben az engedelmességben  nézve valami véghetetlenül
18  3|       megjelenik. El kellett készülnöm , hogy ezer meg ezer vetélytársam
19  4|            izlését, akiknek véletlenül  talált esni a tekintetök.
20  4|               haladt lassan; s el volt  készülve, hogy egyetlen
21  4|                   kétségbeesve gondolt , hogy egyszer vége lesz
22  4|                párafátyola ugy hajlott  a földre, hogy aki kivüle
23  4|             átment a szerelme miatt.~ ~ emlékezett, hogy ő sohasem
24  5|        emelgetve, durva hangon rivallt : ide nézz doktor; ezt csináld
25  6|            pályaudvarba;... emlékeztem , hogy mikor utoljára Budapesten
26  6| dragonyos-ezredes lesujtó hangon szólt  a „bünösökre”:~ ~- Önök
27  6|            éppen nem neheztelve vetett  egy-egy titkolt tekintetet.~ ~ ~ ~
28  7|             tisztogatta, hogyan bámult : bekopogtatott.~ ~Minthogy
29  9|                szemrehányással gondolt  az egész hosszu éjszakán
30  9|      bodrosfejü baba neheztelve nézett  messziről és szomoruan intett: ...
31 10|           állitani, hogy én erőltettem ? kérdezte remegő hangon.
32 11|  parasztszekérnek, amely szemközt jött .~ ~A vásáros atyafiak, a
33 11|            keresztbe rajta. Hadd essék  a szép szüz szeme mindjárt,
34 13|               Fogjátok meg! A zubbonyt  gyorsan! - kiabálta.~ ~Mire
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on touch / multitouch device
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2011. Content in this page is licensed under a Creative Commons License