Rész

 1  2|    térniök az embereknek.~ ~Mikor éppen a kapunál volt már a koporsó,
 2  2|          amiből egy nagyvárosi ur éppen egy jó szivart vehetett
 3  2|   mindenkinek feltünt volna, csak éppen ez a két ember nem vette
 4  2|           éves kis fiam, az édes, éppen beszélni kezdett, az uram
 5  2|             A szomszédban valahol éppen országos vásár volt. Simon
 6  2|          rámutatott Bandira, a ki éppen kifutott s meg látva a lovacskát,
 7  2|   igazságtalanság van készülőben. Éppen ezért egy hirtelen támadt
 8  2|           hát a könyvet, melylyel éppen az estét iparkodott megröviditeni
 9  2|         elragadtatva megölelte.~ ~Éppen erre jutott be Róza, egy
10  3|          halkan pittyegett. Ezzel éppen kitöltötte azt a kis időt,
11  3|        Végre megszólalt, csakhogy éppen valamit mondjon.~ ~- Szeretitek
12  3|       annyira elragadott?~ ~A nap éppen odasütött, a hol a két asszony
13  4|          meg a szem.~ ~Kornéliusz éppen ellentéte volt ennek a csunyának.~ ~
14  4|         szive.~ ~Mért választotta éppen őt az az asszony, hogy kisérője
15  4|     hegyek között, ahova utjokban éppen eljutottak. Ahol a lilaszinü
16  5|        filisztert gunyolta benne, éppen a neje előtt. Mikor a „Berki-féle”
17  6|        eltelt, hogy a kapitánynak éppen csak a vasuti jegy megváltására
18  6|           az ipszét lekenyerezze. Éppen amikor meg akarta szólitani
19  6|         magyarázásának.~ ~A vonat éppen megállott. Ritter von Brixthal
20  6|    menyasszonyáról”, aki szendén, éppen nem neheztelve vetett rá
21  7|      álmos szolga, aki a folyosón éppen a vendégek cipőit tisztogatta,
22  7|          kezdett megaludni a vér. Éppen be akarta rugni az ajtót,
23 10|          irántam olyan részvétlen éppen ma.~ ~Megnyomta ezt a két
24 10|         Megnyomta ezt a két szót. Éppen ma volt tudniillik házasságuk
25 10|     teszem. Tudom, hogy őrültség, éppen ma... de ha becsapnám, meg
26 11|          vidéki városban, amelyen éppen átkocsizott.~ ~Ott éppen
27 11|          éppen átkocsizott.~ ~Ott éppen vásár volt s alig tudott
28 11|           kócoshaju árendásleány, éppen akkor futott az emlékkönyvvel
29 12|          szólani kivételesen.~ ~- Éppen ezért képtelenség az, ezredes
30 13|       tehetem, ami tetszik. Ma is éppen rekreációm van, megyek a
31 13| lehetetlent kiván. A betegek most éppen ebédelnek; minden izgatottság
32 13|          el, ki akart rohanni. Én éppen a háta mögött állottam s