Rész

 1  2|     sok-sok év után most először látta viszont a tarlókat, melyeken
 2  2|      Ákos a teritőt felhajtotta, látta a gyürödéseket a lepedőn,
 3  2|        mosolygott, mikor öcscsét látta s ha jó kedvében volt, rá
 4  2|         Ákos egyáltalában ritkán látta s eleinte nagy elfoglaltságában
 5  2|         hosszasabban. Mikor Ákos látta, hogy öcscsével egyáltalában
 6  2|         lepve attól, a milyennek látta.~ ~- Csak attól rettegtem, -
 7  2|       nagyon kényeztették - s ha látta, hogy Ákos készülődik, mindjárt
 8  2|   Bandinak ragyogott a szeme, ha látta, hogy a derék erdélyi mént
 9  2|       vala a bácsijával!~ ~Simon látta a kinszenvedést s nagyot
10  2|     magadhoz!...~ ~Azután, mikor látta, hogy a gyermek legkisebb
11  2| jajgatott.~ ~Ákos, a ki százszor látta már a halált s hozzá volt
12  2|         volt, de szerencsére nem látta más mint a kapus, a ki rögtön
13  2|         akkor szólalt meg, mikor látta, hogy Jenő ismét visszaesik
14  2|        ezzel a lelki vergődéssel látta maga előtt. Ha érzett volna
15  3|       más közönséges ember, (Nem látta meg a kedvetlen vonást,
16  3|    napsugarat oly bőven találni; látta maga előtt az édes urát,
17  4|     tündéri napoknak. Az asszony látta és megértette. És mert nő
18  4|     rajta. Inkább bele nézett és látta a romlást és rombolást,
19  4|         nemesnek, önfeláldozónak látta Kornéliuszt és szivesen,
20  4|         történetét élte végig.~ ~Látta önmagát annak az első napnak
21  5|     nyomorultul szerencsétlennek látta gyermekkori barátnőjét:
22  6|          se; vagy-vagy!~ ~Rahóty látta, hogyan reszket mellette
23  8|       mindig az utjában.~ ~Péter látta, hogy a hiu asszonynak még
24  8|           Pedig Barczikay nem is látta őt, csak azt a zavaros tengert,
25  8|     Mikor otthon, ahol senki sem látta, a nyakába ugrott az az
26  9|     találja venni a katona.~ ~Ha látta: telhetetlenül ölelte két
27 10|  amelynek elégedetlenség a neve. Látta, hogyan nőnek a gondok a
28 11|         teszi most ezt? A vendég látta a töprengést s bizonyos
29 13|       kertbe; homályosodó szemem látta a szürke-ruhás ápolókat,