Rész

 1  2|        könyezve állottak a koporsó mellett. Egy nő, meg egy férfi.
 2  2|          két fiu az apja koporsója mellett; akik tiz év óta nem látták
 3  2|        fekete oszlop álltak egymás mellett szótlanul.~ ~A nyár aranyos
 4  2|   kényszeritette őket, hogy egymás mellett éljenek s ez ellen hiába
 5  2|            akkor legalább a kályha mellett mesélhetsz majd neki kedved
 6  2|    szőnyegen s megállott a zongora mellett. Sürü szemöldöke alól szánakozva
 7  2|         kis ponny állott az ő lova mellett teljesen felkantározva.
 8  2|            hogy ott maradjon a fia mellett. A férfiak azután az orvossal
 9  2|          mit dicsekednem.~ ~Mind a mellett is tartozom a nevünknek
10  2|    többnyire ott találta a kis fiu mellett mind a kettőt s akárhányszor
11  3|       harmadik emeletére. A lépcső mellett megtalálta azt a számot,
12  3|           ebédlő félébe nyilott; a mellett volt egy nagyobb alkóvos
13  3|      nagyon boldog voltam, mikor a mellett a férfiu mellett álltam
14  3|           mikor a mellett a férfiu mellett álltam a templomban, a kiért
15  3|       kelteni száraz pennájával. E mellett még egy csapás vár reám;
16  4|            helyet az ő eszményképe mellett; s ilyenkor szenvedett volna
17  5| Megrendülésem, zavarom, ijedtségem mellett is türnöm kellett, mint
18  6|           Mikor a kapitány fülkéje mellett elment, kardcsörgés hallatszott
19  8|        felébredt, ott találta maga mellett a tündérbogarat egy aranyhaju
20  8|          elmenni szó nélkül egymás mellett azoknak, a kik jó ösmerősök.
21  9|       magányos szobájába s az ágya mellett levő asztalkáról felkapta
22  9|             Pedig amikor a kerités mellett elment, meghallhatta volna,
23 12|        mindörökre.~ ~Egy mély árok mellett vitte lovasát a hű állat.~ ~
24 13|           engem; ezt a kart, ezt a mellett, (ráütött öklével a mellére,
25 13|          meg a dementia kisértetei mellett a paralysis progressiva