Rész

 1  1| feleségemet meg folyvást érzem; a szeme örökké rajtam. Oh, most
 2  1|         most ön elé. Az egyikbe a szeme láttára mérget csöpögtetett,
 3  1|       nála. Merőn nézett a doktor szeme közé: - Az ön háza?~ ~-
 4  2|           Szétnézett a szobában s szeme a nagy bőrdivánon akadt
 5  2|         Az özvegynek csillogott a szeme s szinte remegett a hangja
 6  2|       tetszik.~ ~De a boldog anya szeme sokkal jobban megtelt az
 7  2|      mezőre. Bandinak ragyogott a szeme, ha látta, hogy a derék
 8  2|         földön, máskor oly eleven szeme le volt hunyva, ajkán egy
 9  2|        uton, a melyen elindult. A szeme közé nézett Rózának s oly
10  3|      halvány már, hanem sápadt, a szeme hurutos, vöröses, könyezik,
11  4|   gyanuját keltette. Vizenyős kék szeme minden kifejezés nélkül
12  4|       ágyon feküdt s nagy merengő szeme találkozott a Kornéliuszéval
13  5|           a papirlapot. Ráesett a szeme a cimre s felkiáltott:~ ~-
14  6|         de alvó védencére esett a szeme.~ ~Nem lehet. Felébredne,
15  8|       kanca is volt az. Nagy okos szeme tudott mosolyogni és könyezni;
16  8|           mellé kerüljön. A kinek szeme volt, mind őt kereste. Ki
17  9|        mamájának nincs olyan éles szeme, a baba elment volna a katonájával
18  9|         Aztán kék volt ennek is a szeme és napbarnitotta kreolszinü
19 11|         Hadd essék rá a szép szüz szeme mindjárt, amint ide belép,