Rész

 1  1|     cselédje jön, akit délutánra oda rendelt, ajtót nyitott.
 2  2| pörzsölődve a fü a dombtetőn, az oda tüző nap kiszitta a szinét
 3  2|        szobáját, a cselédség már oda szokott, hadd találjon gazdát
 4  2|         nem olyan tedd ide, tedd oda, mint az öreg ur volt, Isten
 5  2|   Bandinak első dolga volt, hogy oda futott hozzá, felkapta apró
 6  2|       meg kellett igérnünk, hogy oda fektetjük az apja ágyába.~ ~
 7  2|       végig peregtek arcán. Ákos oda ment hozzá és félkarjával
 8  2|           s ha most végre megint oda adná a szivét egy férfinak,
 9  3| nyiltszivü ember s ha haragszik, oda se néz egy-két adtateremtettének,
10  4|           szivdobogva nyisson be oda, hol egyes-egyedül volt
11  4|          lomb volt az, amely épp oda hajlott.~ ~Az asszony a
12  6|      készült fesűcskét vett elő, oda nyujtotta az asszonynak.~ ~
13  7|          kapcsolatban.~ ~Most is oda van a menyecske, már egy
14  8|          tombolt, amig a gazdája oda nem ment hozzá és meg nem
15  8|     ömlött az illat. Egyszercsak oda omlott az ölébe egy aranyhullám,
16  9|         heti földi üdvösség után oda kivánkozott a katona. Reggel,
17  9|    amelyik szirthasadékban nő és oda nem megy érte senki.~ ~Fájdalmát
18  9|     szemérmes reménységgel, hogy oda álmodja, akit egy órára
19 10|       azt illeti, hagyjuk, vágta oda meglehetősen nyers modorral.