Rész

 1  2| emlékezés az egyetlen, a mi itt maradt nekem az én bálványomtól.~ ~
 2  2|         tanitotta, szivesen ott maradt a zongoránál s megpróbálta
 3  2|        a lovacskát, mozdulatlan maradt s a sejtés kimondhatatlan
 4  2|        volt, mely azon a helyen maradt, a hol megállott, mig a
 5  2|     szinte örült, mikor egyedül maradt, nem szerette volna, ha
 6  2| ellenség által szorongatva, nem maradt más hátra, mint hogy egy
 7  3|     utána nézett a félig nyitva maradt ajtón. Egy hordár levelet
 8  6|        vasuti jegy megváltására maradt még belőle ideje. Reggel
 9  8|        nyomorékká tette? Ott is maradt nála aranyoshaju Katica.~ ~
10  9|      babát.~ ~Isten tudja, hogy maradt itt örökre, mint a virág,
11  9|    fenekén is.”~ ~S ez a magába maradt asszony megőrizte minden
12  9|        emléket, ami a katonáról maradt, s vallotta nekik a szerelmet
13  9|        Egyetlen titkos gyöngéje maradt a régiből. Egy különös asszonyos
14 10|       lovagokra; hogy vén leány maradt volna, ha ő meg nem könyörül
15 10|  Alighogy egy pillanatig magára maradt, felkapta a kalapját e nem
16 11|    urféle, a „birtokosság”, még maradt s a jó vásár után vigan