Rész

 1  1|  gondolatot keltette bennem, hogy ennek is több szüksége lehet vigasztalóra,
 2  2|               Szabadság kell most ennek, levegő meg mozgás, ugy
 3  3|         volt titkom. Akarok tudni ennek a négy esztendőnek a történetét?~ ~
 4  4|   Kornéliusz éppen ellentéte volt ennek a csunyának.~ ~Az ő lényében
 5  5|       járt-kelt a szobában.~ ~- S ennek az embernek adtam én el
 6  5|     hüségemet, a boldogságomat! S ennek sikerült engem megvásárolnia!~ ~-
 7  7|        kell a feleségét. Nem hitt ennek a gaz levélnek, de megbolondult
 8  8|           a legnagyobb dicsősége, ennek a hátán egy csodált, irigyelt,
 9  9|           a lovat. Aztán kék volt ennek is a szeme és napbarnitotta
10 10|        hallja, ez már igazán sok. Ennek nem lehet nevet adni. (Nagy
11 10|      hitte, hogy feláldozta magát ennek a tehetetlen embernek, aki
12 10|          már nem birja gyalog. De ennek itt urnak kellene lennie.
13 11| fantáziájával mindjárt megalkotta ennek a kétségkivül bájos fruskának
14 13|           de eszembe jutott, hogy ennek a szegény doktornak szabad
15 13|         ölelést.~ ~Fázni kezdtem; ennek a különös embernek a közelléte
16 13|       saját életpályája iránt, de ennek az embernek a tulzása megharagitott.