Rész

 1  1|        hümmögött. Szokatlan eset. Igazán megrenditő. Ön nem tulzott,
 2  2|     főrangu családéval; ezenkivül igazán bájos teremtés volt, aki
 3  2| gyermeknek, miért ne lehetnél hát igazán az?... A Sas-nemzetségnek
 4  2|           érdeklődött.~ ~- De hát igazán érdeklődik-e? - kérdezte
 5  3|      férjhez. Te tudod, édesem. S igazán boldog, nagyon boldog voltam,
 6  3|        Gyönyörüek?!... oh édesem, igazán nem tudom, mit mondjak.
 7  3|  tehetetlenül vergődik, hogy néha igazán megsajnálom. S mikor felolvassa
 8  7|       hetedik égben volt.~ ~- Hát igazán, mindig együtt vannak? kérdezte,
 9  9|        nem jutott odáig, hogy már igazán megérdemelte a néni nevet.~ ~
10  9|       Talán még olyat is, ami nem igazán volt meg; amit csak a katonák
11 10|      rendet. Én csináljak rendet! Igazán nagyszerü. Hát nem kapod
12 10|          ön!... No hallja, ez már igazán sok. Ennek nem lehet nevet
13 10|        kimeritette. Most látszott igazán, milyen gyönge, elcsigázott.
14 12|       akkorának látszott, amilyen igazán volt. Azzal a pofával jegesmedvének
15 13|      ember megfulladt.~ ~Most már igazán elszörnyedtem. Nem csekély