Rész

 1  2|           mint halad a gyermek a gyönyörü müvészetben.~ ~Könyv nélkül
 2  2|      nagy szemet meresztett. Egy gyönyörü kis ponny állott az ő lova
 3  2|     gondolt, hogy egykor feszes, gyönyörü katonatiszti egyenruhában
 4  3|         Bizonyosan olyankor irja gyönyörü műveit, - vágott közbe Petriné,
 5  4|         vissza fekhelyére.~ ~Oly gyönyörü volt ez igy őneki!... kétségbeesve
 6  5| fent-fent, nagyon magasan, olyan gyönyörü fényeskék volt az uristen
 7  5|       türte, hogy más tépje le a gyönyörü bimbót. És nem volt ereje,
 8  6|      néma csodálkozással nézte a gyönyörü teremtést, aki ugy pihegett
 9  6|      szeretett volna leborulni a gyönyörü Marzsolén előtt s megcsókolni
10  7|        pohárka bort ivott; attól gyönyörü rózsák termettek az arcán.
11  8|    bucsut vegyen Loreleytől.~ ~A gyönyörü kanca majd eltépte a kötőféket,
12  9|          Pedig az ég, akármilyen gyönyörü, mégis csak másvilág.~ ~
13 10|          éjjel megverekszel.~ ~- Gyönyörü! s még te mondtad nekem,
14 11|      költő leverten hagyta abban gyönyörü álomképével folytatott szeretkezését