Rész

 1  1|         tett azt mondta nekem: édes fiam, válassz közöttünk, mert
 2  2| boldogságtól. - Tizenkét éves már a fiam, bent van a városban; az
 3  2|           óta asszony; két éves kis fiam, az édes, éppen beszélni
 4  2|           nap nyereség miatt. A kis fiam, Bandika, mélyen aludt már,
 5  2|        kiabálta boldogan, könyezve: fiam! fiam!~ ~Engem meg se igen
 6  2|           boldogan, könyezve: fiam! fiam!~ ~Engem meg se igen látott;
 7  2|        kapitány igy szólt: „Jól van fiam, derék katona lesz belőled”, -
 8  2|          kiáltotta: Bandika! Bandi! fiam, térj magadhoz!...~ ~Azután,
 9  2|           kérdezte: jobban vagy kis fiam? hol fáj?!...~ ~A gyermek
10  5|           kezét.~ ~- Ön nem értheti fiam, mit szenvedtem, amikor
11  5|           asszony. Azt mondta neki: fiam! Arra azon a hangon kellett
12 10|          szükséged.~ ~- Hát jól van fiam; köszönöm, nagyon köszönöm!
13 12|    megsimogatta a fejét.~ ~- Jőjjön fiam, - mondta részvéttel, -