Rész

 1  1|    sugott a fülébe.~ ~Nemsokára egyedül hajtatott vissza a városba.~ ~
 2  2| teremszerü szobát, de ő maga ha egyedül volt, csak a dolgozószobájában
 3  2|     folyvást, valósággal féltem egyedül, először életemben. Egyszer
 4  2|  lágyitani; szinte örült, mikor egyedül maradt, nem szerette volna,
 5  3|        tudatában, hogy enyém ő, egyedül az enyém, isten és emberek
 6  4|          Tágra nyitotta szemét. Egyedül volt.~ ~ ~ ~
 7  5|       sétálni mentek.~ ~Berkiné egyedül volt. Intett a doktornak,
 8  5|        ezen a világon? csak ön, egyedül ön!~ ~Nagyon izgatott volt
 9  6|        pillanat mulva együtt és egyedül voltak a külön szakaszban.
10  6|          Az egész pályaudvarban egyedül ön volt az, akiben bizalmam
11  6| Magyarországon a férjnek;... ha egyedül vagyok gyanut kelthetek,
12  7|       hogy nem. Mert nem vagyok egyedül. Egy barátnőm van itt, akivel