Rész

 1  3|       pihent, én ábrándoztam, egyre nézve őt, az imádottat,
 2  7|     már vagy három esztendeje egyre kahicsol, meg egyébről is
 3  7|  pusztai naphoz szokott ember egyre részegebb lett az erdő homályában
 4  8| elvitt a titkolt irigységtől, egyre adták neki a tanácsot: „
 5  9|     nem is tudta a néni. Csak egyre emlékezett. Annak a hatása
 6 10|       magára ruháját.~ ~Odaát egyre tartott a zajgás. Az egyik
 7 10|      nyakkendői közt turkált, egyre dohogott:~ ~- Ez a Laci
 8 10|     férfiak!”~ ~Eközben pedig egyre az órát nézte s valahányszor
 9 12|    menjek. Most lesz, irták s egyre hivogatnak; pedig se fuvarom,
10 12|     téli sivatagon.~ ~A sárga egyre jobban fujt s gőzfelhőbe