Rész

1  2| valahányszor csak rágondolok, mégis szivesen beszélek róla, hisz az emlékezés
2  2|           ha Ákos nótára tanitotta, szivesen ott maradt a zongoránál
3  2|          fehér nyakkendős világfi s szivesen és aggodalom nélkül rá merte
4  2|           az enyém, minden társaság szivesen látja az embert Budapesten
5  4| önfeláldozónak látta Kornéliuszt és szivesen, örömmel tudott volna sokkal
6  8|           lehetett; a kopaszodók is szivesen és vita nélkül engedték
7  8|        felesége.~ ~Adtak volna neki szivesen. Nemes leány, grófkisasszonyt,
8 10|        Bizony pedig ma még neked se szivesen állok rendelkezésedre; hisz
9 10|            becsületemre mondom, nem szivesen teszem. Tudom, hogy őrültség,