Rész

1  2| aratás után mindig maga ment föl a terméssel Budapestre,
2  2|    ifjabb Sas rémülten kapta föl a földről s remegő hangon
3  2|     ezek a percek ugy tüntek föl Jenőnek, mintha napok teltek
4  2|      idősebb!...” s ugy tünt föl neki, hogy soha sem volt
5  2|    megházasitalak! - pattant föl oly hangon, mely arra mutatott,
6  2|       a mi azelőtt alig tünt föl neki. Nem ilyen egyszerü
7  2|      se tartóztathatta volna föl többé azon az uton, a melyen
8  5|    Büszkén, haraggal pattant föl.~ ~- Én?!~ ~Annyi csodálkozás,