Rész

  1  1|           pár órával később se lett volna talán késő; de hát kliens
  2  1|          önhöz, mintha az édes apám volna. Könyörüljön meg rajtam,
  3  1|          hajókötelekkel szoritották volna le tagjaimat.~ ~Egyszer
  4  1|              mintha a villám ütötte volna le. Szivszélhüdés érte.
  5  2|             valami nagyon szerették volna a vén Sast, - nem tett ő
  6  2|        világi hiuságoknak kedvezett volna. Sas Gedeon, aki ott feküdt
  7  2|        álomba merülten, aligha lett volna megelégedve érdemei ilyforma
  8  2|          volt benne s ha nem ő lett volna az idősebb, eszébe sem jut,
  9  2|             talán egészen késő lett volna, - szólt Ákos, egy szelet
 10  2|            legközelebb dobra került volna, mint a porteleki birtok,
 11  2|        pusztán istenért se lehetett volna másik szekeret kapni. Pedig
 12  2|            attól a kis tüztől akart volna fölmelegedni ebben a nagy
 13  2|          maga a vénülő idő települt volna meg. Az örök nyár elmult,
 14  2|            lassankint kriptává vált volna ez a szoba.~ ~Dideregve
 15  2|             egy jó szivart vehetett volna magának Budapesten. Jenő
 16  2|            teremtés mindent megtett volna, hogy az urakat megvigasztalja.~ ~
 17  2|      pennától s inkább fát vágatott volna a hátán, semhogy egyetlen
 18  2|              fölöslegesnek tartotta volna, hogy ő maga vonjon le érdemeiből.
 19  2|           lennének s a zongorám itt volna! Megöl az unalom.~ ~Kivánsága
 20  2|        bátyjával beszélnie lehetett volna, de ettől fogva a két embert
 21  2|            ez ellen hiába való lett volna minden erőszakoskodás. A
 22  2|          bolond!~ ~Ha Róza nem lett volna, talán beszélni is elfelejtettek
 23  2|           beszélni is elfelejtettek volna a Sasok.~ ~Ki volt ez a
 24  2|            hogy viseletéből az tünt volna ki, mintha tőkét akarna
 25  2|          szalonnát bizony nem adott volna semmiféle cukorsüteményért,
 26  2|       semhogy a közönyt megláthatta volna azon az unott arcon. Reményének
 27  2|           fiamat. Azt ki nem álltam volna, akkor itt hagytam volna
 28  2|            volna, akkor itt hagytam volna Sasfalvát, pedig nincs a
 29  2|            mely mindenkinek feltünt volna, csak éppen ez a két ember
 30  2|            semhogy meg ne erősödött volna a lelkem, kezdte az özvegy
 31  2|          mind egyszerre szabadultak volna az agyából, a szivéből s
 32  2|       máskor nyügösen elpityeredett volna, elkezdte ő is ölelni, csókolni
 33  2|             mintha az nap esküdtünk volna össze; nem volt annál szebb
 34  2|       vezetett.~ ~Oh, bár odamentem volna, bár rohantam volna, mint
 35  2|       odamentem volna, bár rohantam volna, mint a fergeteg, röpültem
 36  2|           mint a fergeteg, röpültem volna mint a madár! Talán nem
 37  2|        madár! Talán nem következett volna be az az irtózatosság!~ ~
 38  2|             semmit. Ah, ha nem lett volna kötelességem a fiamért élni,
 39  2|         élni, bizonyosan belehaltam volna a szörnyü, lelki betegségbe,
 40  2|           tett, mintha nem hallotta volna a gunyos megjegyzést s büszkén
 41  2|            szerrel tul ne járhatott volna az eszén. Mosolygott és
 42  2|         bátran idősebbnek tarthatta volna az ember egy-két évvel.
 43  2|        hálátlant mintha kicserélték volna. Máskor a mint a leckének
 44  2|             egy percig sem lehetett volna tovább is a szobában tartani,
 45  2|           elővezetik. Mit nem adott volna, ha ő is kilovagolhat vala
 46  2|           is Rózával. Róza nem adta volna a világért, ha a fia olyan
 47  2|       modoru és tanult emberré vált volna, mint Jenő; de valahányszor
 48  2|             lovaglást kifelejtették volna annak idején a programmból
 49  2|            volt, a hol meghuzhatták volna magokat; különben is minél
 50  2|        Jenőnek, mintha napok teltek volna. Nem volt veszteni való
 51  2|     gyermeket, mielőtt még leszállt volna a lóról.~ ~- Nyugalom, Róza,
 52  2|         nézni, mintha attól tartott volna, hogy rá fog kiáltani: gyilkos!~ ~
 53  2|          lelke mélyén: gondolhattam volna, hogy nem ok nélkül történt.~ ~-
 54  2|             ezt észrevenni látszott volna, megbolonditotta a férfiakat.~ ~
 55  2|       valakije, különben lehetetlen volna, hogy ily kevéssé törődjék
 56  2|             Ezt a valakit kész lett volna leütni, megfojtani. Kereste,
 57  2|             soha meg sem hallgattam volna; hogy tudniillik amerikai
 58  2|             várni ezerszer kinosabb volna, mint egy perc alatt elvégezni,
 59  2|           gentlemanek közt nem lett volna helye, de téged ment a jó
 60  2|       máskor bizonynyal vállat vont volna az eféle érzelgősségre,
 61  2|           megint az a hang csendült volna meg a rég elmult időkből,
 62  2|         látta maga előtt. Ha érzett volna is magában kedvet, hogy
 63  2|        egyedül maradt, nem szerette volna, ha az öcscse észreveszi
 64  2|             hogy különös okát tudta volna adni; akárhányszor tanácstalanul
 65  2|       ellenállhatatlan erő vonzotta volna. Elnézte, hogy mennyi gyöngédséggel
 66  2|       mintha már a földön magkapták volna a paradicsomhoz való jogos
 67  2|     követelő hangon. - Ha meghaltam volna, bizonyosan sirtatok volna
 68  2|          volna, bizonyosan sirtatok volna ti ketten.~ ~Róza még a
 69  2|            rögtön észre ne lehetett volna rajta venni, hogy nem közönséges
 70  2|         lélekbuvár rögtön kitalálta volna, hogy több benne a szinlelés,
 71  2|        mintha valami csinyen kapták volna.~ ~- S talán nincs igazam?
 72  2|            szólnak hozzá; szeretett volna közbekiáltani, hogy mindez
 73  2|         pedig valóságos sértés lett volna, hogy álszenteskedő lemondással
 74  2|             szivét melegiteni birta volna; a toilette, a fodrász,
 75  2|        akart, de mielőtt szólhatott volna, kinyilt az ajtó s Bandival
 76  2|       láttára bárki is azt gondolta volna: a kettő közül az egyik
 77  2|          hadsereg se tartóztathatta volna föl többé azon az uton,
 78  3|           ember! Jaj, tán elepedtem volna az irigységtől, ha el nem
 79  3|           csak Petri Daniné akartam volna lenni mindig. Ha ösmernéd,
 80  3|            terv, különben nem adott volna annyi alkalmat a találkozásra.
 81  3|            sem, a kinek kitárhattam volna a szivemet. Most ide jöttél
 82  3|            nő volt, semhogy letudta volna küzdeni kiváncsiságát; ő
 83  4|             alakját lehetetlen lett volna egy egyenes sikba beállitani,
 84  4|    alakjában feltétlenül nevetséges volna. Ellenben igy, egészen önzetlenül,
 85  4|        szánt érzékisége.~ ~Megőrült volna, ha az asszony, az ő szép
 86  4|       hatalom teremtette.~ ~Igy élt volna Kornéliusz, szerelmében
 87  4|          nélkül, végig.~ ~Kinlódott volna a megszokás nyugalmával,
 88  4|             erélylyel.~ ~Észrevette volna, ha mások, akik boldogságra
 89  4|      mellett; s ilyenkor szenvedett volna és - kitért volna az utból
 90  4|        szenvedett volna és - kitért volna az utból ezután is.~ ~Hisz
 91  4|            kezdett nőni.~ ~Szerette volna vigasztalni, megsimogatni
 92  4|           csunya embert.~ ~Szerette volna azt mondani neki: „nézze,
 93  4|            szivesen, örömmel tudott volna sokkal jobb lenni hozzá,
 94  4|      sejtett ebből. Meg sem értette volna talán. Kivált ott, a magas
 95  4|         különálló égi testen érezte volna magát, ahonnan a tova gördülő
 96  4|            mintha smaragdkővel lett volna kifaragva az egész néma
 97  4|       mintha valaki sóhajtva mondta volna: Kornéliusz!~ ~S a szegény
 98  4|          helyben, mintha megidézték volna. Rémülten bámult az asszonyra,
 99  4|            Mintha a sátán szállotta volna meg, oly érzései voltak.~ ~
100  5|     hét-nyolc évvel még vigan kapta volna fel a kalapját s csakugy
101  5|           kalapját s csakugy röpült volna ki a világba; - most nem
102  5|             a közbeszólással akarta volna elterelni figyelmét saját
103  5|              Géza!... sohase hittem volna.~ ~Az asszony felállt s
104  5|           Ha e pillanatban itt lett volna Berki, talán rárohant volna,
105  5|         volna Berki, talán rárohant volna, hogy arcul verje. Ugyis
106  5|        szerencsét. Hát mit tehettem volna? Én, a magára hagyott, tanácstalan
107  5|         bátorsága, hogy igy szólott volna: „várj kis virágom, várj
108  5|          óta soha még meg se mertek volna kisérleni: most egy szempillantás
109  5|             hát csakugyan megvártál volna? hozzám jöttél volna?” Berkiné
110  5|      megvártál volna? hozzám jöttél volna?” Berkiné bátran nézett
111  6|            leánya, hanem fia lettem volna... Kényszerüségből is, de
112  6|      ezentul az én otthonom kellett volna, hogy legyen. De abban a
113  6|          nagyon messziről hallottam volna az uram hangját;... valamit
114  6|         hangja; a kapitány szerette volna elhallgattatni, de a szegény
115  6|           hogy a kapitány szeretett volna leborulni a gyönyörü Marzsolén
116  6|           még gondolatban sem tudta volna megbántani. Igazi gentleman
117  6|            hang.~ ~Nagyon szeretett volna kinézni, de alvó védencére
118  7|  féltucat-esztendőt.~ ~Csak ne lett volna oly gyönge az a szegény
119  7|           levélnek, de megbolondult volna, ha most hamarjában uj bizalmat
120  7|           percben leesett, rázuhant volna a névtelen levél irójára,
121  7|        világot boldogitani szerette volna.~ ~Mikor végre a két asszony
122  7|           Mintha örökösen suttogott volna valaki. Mintha biztatta
123  7|             valaki. Mintha biztatta volna, hogy ebben a mélységes
124  7|      vállára s mintha attól tartott volna, hogy még kérdezősködésével
125  8|           valami göthös legény lett volna, a kit hátgerincsorvadástól
126  8|         pénze nélkül komolyan vette volna, nem akadt, hiába járta
127  8|            Persze, hogy nem is adta volna a lovát semmiért sem. Az,
128  8|          nem volt felesége.~ ~Adtak volna neki szivesen. Nemes leány,
129  8|          grófkisasszonyt, ha akarta volna. Nincs olyan mágnás-korona,
130  8|            mintha valami démon bujt volna.~ ~Nem akart egy percre
131  8|           ül rajta, mintha egy test volna vele! Hogy megérti minden
132  9|           éles szeme, a baba elment volna a katonájával ugy, ahogy
133  9|        busul valaki, akiért érdemes volna kiállani a mesék tüzpróbáját.
134  9|            Emlékezni se igen tudott volna már olyasmire, amire fülig
135  9|         sóhajtozva.~ ~Ha azt mondta volna valaki, hogy az uj katonáé
136  9|          katonáé az a kép, nem mert volna ellenkezni vele, olyan borzasztó
137  9|        mellett elment, meghallhatta volna, hogyan dobog egy sziv a
138  9|            kis nénire alig lehetett volna ráösmerni. A szüziességnek
139  9|            mintha csak bübáj okozta volna, zürzavaros borulattá kezdett
140  9| tapasztalatlan lelke nehezen tudott volna belenyugodni abba, hogy
141 10|           Ha a férfi elég okos lett volna, hogy ebben a pillanatban
142 10|            szót mondjon; talán ment volna minden a régi megszokott
143 10|          valamelyik talán még örült volna is a jó pártinak, hogy „
144 10|        hivatalnokné” lesz és beérte volna azzal, hogy felesége és
145 10|           személyben. Belenyugodott volna abba, hogy az edzés ürügye
146 10|          hirlapot egészen átengedte volna önnek, mert neki talán nehezére
147 10|           neki talán nehezére esett volna a betü. Hogy lettem én az
148 10|      csakugyan nem tudná? Elfeledte volna, hogy mennyire sajnáltam?
149 10|              akiknek harcra kellett volna kelniök a kezéért, késtek.
150 10|          tetszett. De én nem mertem volna megházasodni. Féltem! Csakhogy
151 10|           hogy mindvégig hiába várt volna a lovagokra; hogy vén leány
152 10|    lovagokra; hogy vén leány maradt volna, ha ő meg nem könyörül rajta -
153 10|         Gábor hebegett: - Ha tudtam volna...~ ~Laci közbevágott: -
154 10|           pillanatra is kételkedett volna őszinteségükben, de azért
155 10|            Ha nekem olyan feleségem volna, mint a tied!...~ ~- Soha
156 10|         csomó szerencsétlenség érte volna.~ ~- Barátom! - csudálatos,
157 10|         Persze!... te is megigérted volna. Nem lehet annak ellentállani.
158 10|         harapni, tombolni szeretett volna. Mégis disznóság, hogy igy
159 11|           senki utba nem igazitotta volna is a kocsist, megmondta
160 11|             is a kocsist, megmondta volna a duhaj kurjongatás, hogy
161 11|            szerkesztőségében mondta volna ki ezt a nevet, a redaktor
162 11|             a redaktor mohón rohant volna hozzá s bizonynyal igy szól
163 11|            mély meghatottság ömlött volna el. Előkurgatott egy tenyeres-talpas
164 11|           lehet, hogy ugy sem aludt volna. Egy eszme fészkelte magát
165 12|  szabadságot kérjen. Ugy sem kapott volna.~ ~Folyvást készenlétben
166 12|           semmire sem, minek hordta volna magával.~ ~A tárca ezuttal
167 12|             lépést, mintha sejtette volna, hogy csak egy csuszamlás,
168 12|         valaki!~ ~Tizszer is kidőlt volna, ha ez a tudat nem serkenti,
169 12|           aki hivta, - összeroskadt volna.~ ~Késő este volt, amikor
170 12|        jegesmedvének is beállhattak volna.~ ~Dobojtól jó egy mérföldnyire
171 12|     sikságra, ahol futni sem tudott volna az éjszaka esett magas hóban.~ ~
172 13|           idővel.~ ~Mintha ki akart volna engesztelni, mosolyogva
173 13| beszélgethetünk.~ ~Jobban szerettem volna ugyan valami meleg szobába
174 13|            fojt meg, akkor meg lett volna ön elégedve? Vagy ha sikerül