Rész

  1  1|       vigasztalóra, lelki orvosra, mint testi gyógyitásra. Elém
  2  1|          amire ugy tudok gondolni, mint megváltómra.”~ ~Képzelheti
  3  1|         örökös, állandó szorongás, mint a legkegyetlenebb bizonyosság,
  4  1|        kell hallnom. És nincs más, mint a méreg, ön megválthat a
  5  1|         körül és hanyatt vágódott, mint egy oszlop.~ ~Doktor Király
  6  2|     bizonyosan idősebbnek mutatta, mint amennyi volt, de még ily
  7  2|          inkább fáradtság látszik, mint szenvedés. Gyér haja balról
  8  2|      szelid szemrehányást sejteni, mint dicséreteket: de az engesztelő
  9  2|         semmiféle papi prédikáció, mint a kibékülés szent oltárához.
 10  2|         nyilt szemekkel bámult rá, mint a kisértetre.~ ~- Ákos! -
 11  2|           tengeriföldek felé, ahol mint valami bambusz-erdő nőtt
 12  2|           csak a két testvér, akik mint két fekete oszlop álltak
 13  2|        megtalálhatta az enyhülést, mint a féktelen életkedv a lecsillapodást.~ ~
 14  2|         vagyonból ez a gyöngédség. Mint elsőszülött, katonás észjárással
 15  2|           a Sasok kastélyába, mely mint egy szürke bagolyvár emelkedett
 16  2|    legközelebb dobra került volna, mint a porteleki birtok, a kincsetérő
 17  2|           nekem se volt más célom, mint hogy kellemesen teljék az
 18  2|             hisz egyszerüen éltem, mint egy szatócs; az egyenruhámat
 19  2|           nekem többet már nem ad, mint eddig adott, nem kisérlem
 20  2|          ur „kedvelt élettársa”, - mint mondani szokta, - még félig
 21  2|         maradva, az ablakhoz ment, mint előbb a bátyja. Meglátta
 22  2|          olyan tedd ide, tedd oda, mint az öreg ur volt, Isten nyugosztalja.
 23  2|        magát az ügyvédkedéssel, de mint diplomata, fölöslegesnek
 24  2|    állitott be, egy sereg ládával, mint egy utazó kereskedő s hangosan
 25  2|             ugy őrködött fölöttük, mint egy láthatatlan szent, aki
 26  2|            vette; ugy voltak vele, mint az egészséggel vagyunk,
 27  2|      sokkal fiatalabbnak látszott, mint temetés napján a mély gyászban,
 28  2|        mindent ugy kézhez ad neki, mint ez a menyecske.~ ~- Az igaz,
 29  2|        hugocskám, hisz olyan erős, mint egy huszárkáplár, - kacagott
 30  2|        erről, - szólt Ákos; - több mint tiz éve nem voltam ezen
 31  2|   mandula-szemét s a helyett, hogy mint máskor nyügösen elpityeredett
 32  2|         volna, bár rohantam volna, mint a fergeteg, röpültem volna
 33  2|           fergeteg, röpültem volna mint a madár! Talán nem következett
 34  2|            érkezem?!...~ ~Aludtam, mint a tetszhalott, alig tudtak
 35  2|         annyi örömet egy embernek, mint nekem adott, ha egyszerre
 36  2|    félkarjával gyöngéden megölelte mint az igazi jó rokon.~ ~- Ne
 37  2|            csaknem oly magas volt, mint a bátyja s ép oly bátor
 38  2|         egyszer eljön az idő, hogy mint fiatal ember a társaságokba
 39  2|                              IV.~ ~Mint mikor az elhagyott erdőben
 40  2|         érzi magát Jenő közelében, mint ha az Ákos lármás parancsoló
 41  2|           lelkesedéssel hallgatta, mint halad a gyermek a gyönyörü
 42  2|        nélkül tudta a skálákat s a mint a zongora hangja megzendült,
 43  2|        kicserélték volna. Máskor a mint a leckének vége volt, már
 44  2|         tanult emberré vált volna, mint Jenő; de valahányszor arra
 45  2|        boldogságtól. Olyanná vált, mint az óra-inga, mely jobbra-balra
 46  2|            sokkal többet vesztett, mint a bátyja, mert az ő természetével
 47  2|         ment lassankint keresztül, mint azok a sokat élt és sokat
 48  2|       helyzetet.~ ~Jenő olyan volt mint a fal, még a szája is elsápadt.
 49  2|          ugy feküdt ágyacskájában, mint egy szintelen báb. Az orvos
 50  2|           összekötik az embereket, mint a vérrokonság. Néha ugy
 51  2|           sem riasztja el annyira, mint az elhirtelenkedett kérdés
 52  2|        tetején voltam. Oly névvel, mint az enyém, minden társaság
 53  2|          sem volt oly eszeveszett, mint báró Wallon, egy fiatal
 54  2|             Közelebb a husz évhez, mint a harminchoz, jól állott
 55  2|            az asszony elzárkózott, mint egy apáca, nem volt mód
 56  2|            A dragonyos olyan volt, mint az árnyéka; a merre a szép
 57  2|          szerint nem lehet máskép, mint hogy a bankárnénak van valakije,
 58  2|       visszatartani épp oly őrült, mint nevetséges szándékáról,
 59  2|            elhanyagolt öltözetben, mint a ki utról jött, vagy utra
 60  2|           karomból s mellé ugrott, mint a párduc.~ ~- Ez az! - kiáltotta
 61  2|         volt; visszaadta az ütést, mint a villám s mikor Wallon
 62  2|          szerencsére nem látta más mint a kapus, a ki rögtön segélyemre
 63  2|          azért másnap oly korán, a mint csak az illem megengedte,
 64  2|            Wallonhoz és leszidtam, mint egy kölyköt; a makacs, büszke
 65  2|           ezerszer kinosabb volna, mint egy perc alatt elvégezni,
 66  2|       anyjával; az ilyen nyomorék, mint én, ugy sem sokat lendithetne
 67  2|        figyelmeztetés jogosultabb, mint most, amikor öcscsét, a
 68  2|        mozgás olyan volt rá nézve, mint a gőzgép szellentyüje, mely
 69  2|           mostanig nem volt egyéb, mint mérsékelt fokozata az elzüllésnek.
 70  2|         élet bizonytalan tengerén, mint a hajó, melynek kormánya
 71  2|      elfeledve, ki fog most halni, mint a korhadó fa, mely uj hajtásokat
 72  2|            egész terven, ugy tett, mint mikor a harci tüzben az
 73  2| szorongatva, nem maradt más hátra, mint hogy egy merész rohammal
 74  2|            ugy beszélek veled most mint bátyád, hanem ugy is, mint
 75  2|         mint bátyád, hanem ugy is, mint a család feje. A Sasok mindig
 76  2|       Sasok mindig olyanok voltak, mint egy uralkodó ház, melyben
 77  2|         ugy leszesz itt mellettem, mint férje egy nőnek, akit szeretsz
 78  2|            több benne a szinlelés, mint az igaz.~ ~- Te Rózát gondolod, -
 79  2|            megszeliditi, aminők, - mint valaha te is, - folyvást
 80  2|        közöny, mely majdnem olyan, mint maga a halál, elmulik innen,
 81  2|         nem feledem soha apámat, a mint örökké sajog bennem az a
 82  2|      katona jobban védte az ügyet, mint egy valóságos ügyvéd s Jenőnek,
 83  2|           hogy ugy ne járjon vele, mint a csigabigával, mely ujjának
 84  3|         sokkal szebb is tud lenni, mint amilyennek ily rendetlenül
 85  3|       férjed, nem is élhettek ugy, mint más közönséges ember, (Nem
 86  3|    mégegyszer annyi ideig tartson, mint más ember! Jaj, tán elepedtem
 87  3|          lehuzta magához az ölébe, mint egy gyermeket s elkezdte
 88  3|              Akkor már mosolygott. Mint a hogy az őszi rózsa mosolyog
 89  3|            is történhetett máskép, mint hogy te olyan embernek légy
 90  3|         kezét és leborulni előtte, mint egy szent szobor előtt,
 91  3|     megállás nélkül, iránytalanul, mint két idvezült, a ki nem tudja
 92  3|      ünneplik, bármerre fordult, s mint istenitik kivált a nők,
 93  3|          sehová sem. Ugy élek itt, mint egy apáca. A helyett, hogy
 94  3|       lecsillapodik s szelid lesz, mint a bárány. Elgondolta, hogy
 95  3|           Daniné ablaka környékén, mint ez itt. Az ura se kéne neki
 96  4|           nélkül meredt a világba, mint a vakok üres tekintete.
 97  4|   nyugalmával, több elernyedéssel, mint erélylyel.~ ~Észrevette
 98  4|          azért többet virrasztott, mint amennyit pihent. S ha a
 99  4|           sokkal jobb lenni hozzá, mint eddig bármikor.~ ~Óh, de
100  4|            lehetne neki több most, mint te. Most, - egyetlen egyszer!~ ~
101  4|          de ő csak felsivalkodnék, mint a veszekedő puma s undort
102  5|      mindent meggondoltabban tesz, mint 20-30 éves koráig. Ezelőtt
103  5|            lépcsőn ugy futott fel, mint valaha, orvosnövendék korában.
104  5|         volt az uristen birodalma, mint az oltárok szüz Máriáinak
105  5|               Az asszony felállt s mint lengő árnyék járt-kelt a
106  5|           enyhit minden fájdalmon, mint a nehézkes vigasztalások
107  5|         mellett is türnöm kellett, mint simogatja buja kézzel a
108  6|         aki ugy pihegett a karján, mint a galamb, amelyet végső
109  6|      annyira megtelve fájdalommal, mint a Krisztus anyja. Rahótyt
110  6|            aki majdnem olyan idős, mint ő s nagynevü orvos, egyetemi
111  6|     éjszaka. Ugy alhatik reggelig, mint a tej. Rahóty Gida kapitány
112  6|             Majd segit magán, (már mint az ezredes) gondolta, mikor
113  6|          imádni valóbbnak találta, mint az éjjel. Kiegyenesedett
114  7|      doktor nem tud mást rendelni, mint ideiglenes keserves elválást,
115  7|         bontja fel előbb. Édes az, mint a méz. Benne van, hogy a
116  7|           volt, de nem olyan szép, mint Somné. Mikor a boldog pár
117  8|         bizony nem annyira a lóba, mint a lovasba vetett bizodalom
118  8|             Hisz’ az nem is egyéb, mint egy szalon a szabad ég alatt.
119  8|            hangon nyögte az angol, mint a ki nem egészen bizonyos
120  8|        világon, a ki ugy szeresse, mint ez a szép állat? Hát van
121  8|         melyikben ugy megbizhatik, mint ebben a lóban? Hisz ez a
122  9|            hogy maradt itt örökre, mint a virág, amelyik szirthasadékban
123  9|           Akkor is olyan volt még, mint az imádságos könyvben őrzött
124  9|            az uj katona nem olyan, mint a régi.~ ~Hisz mindakettő
125  9|           összement egy hét alatt, mint az utóbbi husz esztendő
126  9|           Milyen más volt a világ, mint az egyhangu multban, amikor
127  9|      katona láttára. Tehetetlenül, mint a gyermek és szorongva,
128  9|            a gyermek és szorongva, mint a gyarló bünös, mondogatta: „
129  9|         nem is volt olyan leányos, mint eddig. Beesett az arca s
130  9|          Ugyanazzal a fájdalommal, mint amikor a régi katonát hozták
131 10|           egy kicsit tovább aludt, mint rendesen. Bágyadtan kelt
132 10|        félórával hevert ma tovább, mint máskor. De nem aludt, csak
133 10|     lármáztak a gyermekek; többet, mint rendesen. Az is bántotta,
134 10|    gyerekkel. Jóval fiatalabb volt mint a férfi, de ő sem volt bizony
135 10|            valamivel a negyvenhez, mint a harminchoz. Ámbár ki tudja,
136 10|        mondom, nem tehetek többet, mint amennyit teszek. Az éjjel
137 10|        azzal, hogy jobb ebéd volt, mint közönségesen. A férfi most
138 10|          olyan szegény ördög volt, mint magam. Fizetésért dolgozott
139 10|           se rontott rajta annyit, mint ez a családi boldogságban
140 10|        most hazudozzam a kedvéért, mint egy cseléd.~ ~De azért belenyugodott,
141 10|       hazudni fog. Kicsipte magát, mint az ilyen don Juan-agglegényhez
142 10|        futotta be arcát; üde volt, mint a ropogós juniusi cseresznye.~ ~
143 10|       nekem olyan feleségem volna, mint a tied!...~ ~- Soha se udvarolnál
144 10|    satanella! nem akar kevesebbet, mint hogy vacsora után visszajőjjek
145 10|          jó bor s olyanok leszünk, mint az oroszlán. Ne félj, nem
146 11|           tenni apró kincsei közé, mint a legtöbbet érőt valamennyi
147 12|     erejéig. Hanem többet észszel, mint erővel. Ma semmiesetre se
148 13|          már róla. Azután gyorsan, mint a kereplő elkezdte darálni:~ ~-
149 13|     egészen hatalmába keritette. A mint a kocsiból kiszállt, megcsökönyösödött
150 13|           háta mögött állottam s a mint megfordult, valósággal a
151 13|           élet-halál urai legyünk, mint a hajóskapitány a tengeren.
152 13|         éles, rikácsoló hangját, a mint kiáltotta:~ ~- Ide hozzám,