Rész

 1  1|          egy épületben. Az irodának nagy hasznára válhatott, ha a
 2  1|            Erre a szóra megállott s nagy szemet meresztve kérdezte
 3  2|    ruhájokat, hadd lássa mindenki a nagy diszt, az uri módot, amiben
 4  2|         szalonruhájának a finomsága nagy ellentéte az egyszerü falusi
 5  2|         kapunál volt már a koporsó, nagy vágtatva érkezik egy lovas
 6  2|          most látszott, hogy milyen nagy, erős férfi. Levette a kalapját
 7  2|        megölelte egymást. A félkaru nagy ember szinte agyonnyomta
 8  2|           hallotta az ember.~ ~Ez a nagy térség, ami a domb körül
 9  2|           özvegyhez szegődött, akit nagy nehezen, sok könyörgéssel
10  2|        nevét sohasem kérdeztem.~ ~A nagy ebédlőben volt számukra
11  2|       butorok, faragott székek, egy nagy cirádás pohárszék, a két
12  2|          Egy évben egyszer, mikor a nagy körvadászat volt, összegyüjtötte
13  2|          volna fölmelegedni ebben a nagy kietlenségben, a mi körülvette.
14  2|           ösztönből, mintsem valami nagy megfontolással azt mondta
15  2|             az asszonyi dolgot.~ ~A nagy fali óra rekedt kongassál
16  2|     Szétnézett a szobában s szeme a nagy bőrdivánon akadt meg. Levett
17  2|           sarjat hajtson.~ ~Ebben a nagy épületben mintha maga a
18  2|            volt hivatva, hogy azt a nagy ellentétet, mely a két testvér
19  2| egyáltalában ritkán látta s eleinte nagy elfoglaltságában kerülte,
20  2|          Vakációra haza hozzuk; már nagy legény lehet, no majd faragunk
21  2|            alig tudta visszafojtani nagy boldogsága kitörését. Szép
22  2|        Mióta az öreg Sas meghalt, a nagy ebédlőszoba megint a maga
23  2|     benyitott a szobába, de azért a nagy Bandinak első dolga volt,
24  2|         Bandi fölébredt, kinyitotta nagy mandula-szemét s a helyett,
25  2|              hogy alig lehet valami nagy reményeket fűzni az ő vezetéséhez, -
26  2|          szalonjába.~ ~A zongorázás nagy gyöngéje volt s föltette
27  2|     boldognak érezte magát, látva a nagy érdeklődést, melyet Jenő
28  2|            á, h, e, d, é, f, g, á.” Nagy öröm volt ez anyai szivének.~ ~
29  2|            ülni a lovára, ugyancsak nagy szemet meresztett. Egy gyönyörü
30  2|             a sejtés kimondhatatlan nagy gyönyörétől hol elsápadt,
31  2|             megmentette Simont.~ ~- Nagy kötnivaló maga Simon, -
32  2|      gyermek, a ki iránt csudálatos nagy szeretetet érzett, és semmi
33  2|    elkalandozott a messze multba, a nagy reménységek időszakait mind
34  2|           parancsára vagyok.~ ~Ákos nagy lélegzetet vett, összeráncolta
35  2|            ragad.~ ~A világfi arcán nagy meglepetés tükröződött,
36  2|            kiknek jobban esik, ha a nagy elhatározásokban megoszthatják
37  2|           holt férje emlékéhez való nagy ragaszkodása is csak tiszta
38  3|             hol az urad? - kérdezte nagy hanggal.~ ~A lakás urnője
39  3|            boldog asszony te, hires nagy ember a férjed, nem is élhettek
40  3|                nem találtam ebben a nagy városban egyetlen egy olyan
41  3|           eszébe jutott a faluja; a nagy zöldséges kert, a melynek
42  3|            Elgondolta, hogy micsoda nagy öröm lesz az, ha viszontlátják
43  4|         kisérője legyen, amikor egy nagy utjában senki sem lehetett
44  4|      asszony a fehér ágyon feküdt s nagy merengő szeme találkozott
45  4|        szive.~ ~Érezte megint azt a nagy gyötrődést, amin azóta átment
46  4|          igaz, hogy te most halálos nagy veszélyben forogsz! menekülj
47  5|         egyáltalában sehol sem volt nagy baj, s amely egy héten legalább
48  5|     cselédet: - ki beteg?~ ~A leány nagy szemet meresztett. - Senki,
49  5|           ha eldobom magamtól ezt a nagy szerencsét. Hát mit tehettem
50  5|    lépésnyire ültek egymástól a két nagy karosszékben.~ ~ ~ ~
51  6|            valamit.~ ~A dragonyosok nagy urak, hanem azurakmégis
52  6|           annak fáj a szive, ha egy nagy hadgyakorlat elválasztja
53  6|         aggódva, szemmel láthatólag nagy zavarral, vagy tán inkább
54  7|             hüs parkon át beosont a nagy vadaskertbe.~ ~Somné egy
55  7|             Rádőlt az ura karjára s nagy és édes lélekzetet véve,
56  8|           termetét illette, az épen nagy tévedésbe ejtette az embert.
57  8|         Remek egy kanca is volt az. Nagy okos szeme tudott mosolyogni
58  8|            semmiért sem. Az, hogy a nagy vagyonáért irigyelték, semmi.
59  8|                              III.~ ~Nagy élvezet az, látni, észrevenni
60  8|             ölelni, vad gyönyörrel, nagy boldogsággal: Péter csak
61  9|            soká. Az ilyen nagyon is nagy boldogság távolodik a földtől
62  9|          mesék tüzpróbáját. De ha a nagy kiváncsiság ide hozott is
63  9|          volt s ami érzéki lehetett nagy és magasztos vonzalmában.
64  9|        hozzá szünetlenül.~ ~Egyszer nagy bágyadtságában kiejtette
65 10|             zajgás. Az egyik gyerek nagy csörömpölést müvelt az evőeszközökkel
66 10|           jött be a konyhából.)~ ~A nagy hangtól a legkisebb, aki
67 10|          óta hordozta magában azt a nagy lelki betegséget, amelynek
68 10|        Ennek nem lehet nevet adni. (Nagy lélekzetet vett s idegesen
69 10|             tele beszélte a fejemet nagy családjával, holmi reményekkel
70 10|     beszéltem, hogy én egy családot nagy bajok nélkül el nem tarthatok?
71 10|          mégis gyerekek lesznek, az nagy ribillió lesz. Hát már most
72 10|            s nem mozdult ki, amig a nagy hőség el nem mult. Most
73 10|          dehogy; dehogy maradhatok. Nagy bajom van, még Lacit is
74 10|       gondolta magában, hogy bizony nagy barom ez a kedves cimborája,
75 10|          még te mondtad nekem, hogy nagy gazember vagyok.~ ~- Ugyan
76 11|          vásár után vigan huzatta a nagy vendéglőben a cigánynyal.~ ~
77 11|         elhallatszott a zenebona, a nagy vigasság változatos hangja.~ ~
78 11|        serdülő vagy tán már egészen nagy leányok kedveskednek a barátnőiknek;
79 11|            állu sihederek tollából; nagy költők aranymondásai, citálva;
80 11|           Még most is a tegnap esti nagy gondolat hatása alatt állott.~ ~
81 12|         asszonyok könnyétől. Amig a nagy tél tart, ugy sem tudunk
82 12|         kinyitotta asztalafiókját s nagy keresgélést müvelt benne.~ ~
83 12|           amiben a kemény katonának nagy öröme telt, ha játékos kedve
84 12|            téli fehérségnek ettől a nagy némaságától, ha a viharrá
85 12|             arra tekintett. Ott egy nagy szenes róka lapult meg,
86 13|             havas, a fa zuzmarás. A nagy komor épület, melynek örök
87 13|         beteggel való érintkezés, a nagy felelősség mind hozzájárul,
88 13|           napja van, neki még az is nagy élvezet lehet, ha ilyenkor
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on touch / multitouch device
IntraText® (VA2) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2011. Content in this page is licensed under a Creative Commons License