IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Bársony István Egy darab élet Concordances (Hapax - words occurring once) |
Rész
7019 8| mélységét, csak kápráztató villogással van az tele, a miben ki 7020 6| szőke haja aranyos fénynyel villogott ki a katonaköpeny gallérja 7021 2| majdnem ugyanazt a lelket vinné második férje házához, a 7022 5| Berkiéknél?~ ~Mialatt a kocsi a Virág-utcába robogott, maga elé képzelte 7023 5| akit látott bimbajában, virágában, s gyakran lát most is, 7024 3| kert, a melynek az elején virágágyak vannak, s a melyben szellőt, 7025 2| rózsabokor volt, tele hófehér virággal.~ ~- Holnap átnézzük apánk 7026 2| kertre nyiló ablakokon át virágillat ömlött be folyvást; télen 7027 5| szólott volna: „várj kis virágom, várj egy kicsit; lásd, 7028 3| az intézet kertjében, a virágos bodzafa alatt, a hol a rigók 7029 6| füstöket fujt maga köré egy virzsiniából.~ ~Rahóty meghökkent, kiegyenesedett, 7030 2| tartja magát, a nélkül, hogy viseletéből az tünt volna ki, mintha 7031 10| egyszer esküszöm! De maga a viseletével azt a gondolatot keltette 7032 7| férfi vendégek is; hogyan viselik magokat; szoktak-e amugy 7033 11| hogy rövid, göndörödő hajat viseljen; a fiatal emberek (!) érzelmes 7034 11| hányta magára öltönyét. Egész viselkedése azt mutatta, hogy alig van 7035 2| özvegygyel szemben való viselkedésében s boldognak látszott, ha 7036 6| ehhez mérten fogja magét viselni egy szerencsétlen teremtés 7037 10| mezitláb járjanak az ön nevét viselő csemeték. És a másodkézből 7038 12| fecskefészekhez hasonló kis bosnyák viskók s következett az igazi sivatag, 7039 2| férfinak borzasztó ökle volt; visszaadta az ütést, mint a villám 7040 13| láttam, hogy felizgatta a visszaemlékezés. Nem akartam, hogy a történet 7041 2| indulatroham belesodorta. Visszaemlékezett arra a hévre, melylyel Jenő 7042 2| mikor látta, hogy Jenő ismét visszaesik fájdalmas levertségébe.~ ~- 7043 9| váló érzelemnek, amelytől visszafejlődött megint leánynyá ez az aligasszony.~ ~ 7044 2| mosolygott s alig tudta visszafojtani nagy boldogsága kitörését. 7045 6| megindult: behuzta a függönyt s visszafordult.~ ~Utitársa félénken, szinte 7046 2| ujjának egyetlen érintésére visszahuzódik házacskájába?!~ ~Pedig az 7047 10| sürgette - hogy annál hamarább visszajöhessünk.~ ~*~ ~A lépcsőn megszorongatta 7048 10| szememet.~ ~- S csakugyan visszajösz?~ ~Laci féloldalt bandzsitott 7049 2| rándult át Jenő Bandival. Visszajövet már alkonyodott s hirtelen 7050 10| komolyan beszél-e.~ ~- Hogy visszajövök-e?... hm. Hát ugyan mit csináljak. 7051 10| mint hogy vacsora után visszajőjjek hozzá. Követeli!~ ~- Persze, 7052 1| elszakitsalak „tőle” és visszakapjalak magamnak. Hát ezt a szörnyü 7053 2| annyira, hogy Jenő, aki már visszakapta nyugalmát, katonás állásba 7054 2| tőlem, hogy pár nap alatt visszakerül a fővárosból. Négy-öt nap 7055 2| ugyis csak kegyetlenül visszakivánkozik a halott attól a könytől, 7056 1| valamit a vendéglőben, aztán visszasétált irodájába, ahol valami fölöttébb 7057 9| csak nem is nézett többet. Visszasirta éjszakánkint az urát és 7058 8| legalább a felét, az igaz, hogy visszaszerezte kártyán; de olyan asszonyra, 7059 2| összeszedve iparkodtam őt visszatartani épp oly őrült, mint nevetséges 7060 4| halmozott össze mindent, ami visszataszitó. Az ilyen rémalakoknak valósággal 7061 2| melege hevitett itt mindent, visszatérhetnek ujra; a szürke közöny, mely 7062 2| hogy nem lesz majd ereje visszatérni Sasfalvára. Ő maga csomagoltatott 7063 2| kékje, mely a nyugati égről visszatüző sugaraktól szinte forrni 7064 5| egy szempillantás alatt visszavivták egymás iránt régi jogaikat. 7065 2| végkép kibékülnek. Az ő visszavonulásának is kellett valami céljának 7066 2| azután engedelmet kért, hogy visszavonulhasson; a vendégszobákban - mondta - 7067 2| csalódásaik szinteréhez köti és visszavonulnak egy magányos zárdába, a 7068 2| férfiak azután az orvossal visszavonultak.~ ~ ~ ~ 7069 7| eltünt vonat zakatolásának a visszhangjától is szabadulni akarna válasza 7070 3| micsoda nagy öröm lesz az, ha viszontlátják egymást s milyeneket cuppant 7071 8| kopaszodók is szivesen és vita nélkül engedték neki magok 7072 2| nagyon erőszakolta, hogy vitába bonyolódjanak, minthogy 7073 12| körülmények közt nem igen lehetett vitatkozni. Parancs-parancs, s aki 7074 6| addig a percig, amig be nem vittek a lakásba, abba a borzasztó 7075 2| tudniillik amerikai párbajt vivjanak a halálra sértett felek, 7076 2| talán azért is, mert első vivója volt a helyőrségnek.~ ~Azok 7077 8| melynek mélyében meglátszik a vizek csudás világa, a játszó 7078 8| összegomolyodott végtelensége az ős vizeknek, amelyből minden pillanatban 7079 4| puposság gyanuját keltette. Vizenyős kék szeme minden kifejezés 7080 2| elhelyezkedett. Folytonos viziók közt, hol lehunyta, hol 7081 11| rendelkezésére bocsátom a saját vizitszobámat erre az éjszakára.~ ~Balatoni 7082 10| aztán, ott ragadt, mert a vizsgálatokat nem tette le. Családi összeköttetései 7083 10| bandzsitott Gáborra, mintha azt vizsgálná, hogy komolyan beszél-e.~ ~- 7084 2| egész környéket; lent, a völgy hajlásában, tarka csoportok 7085 12| igazi sivatag, a Sprecsa völgye irányában.~ ~Ló és lovas 7086 4| lilaszinü köd s a csöndes árnyas völgyhajlatok felszálló párafátyola ugy 7087 3| sápadt, a szeme hurutos, vöröses, könyezik, az örökös éjjelezéstől.~ ~- 7088 4| Mintha nem is emberlények volnának, csak hasonlók mihozzánk. 7089 13| tettem pár lépést, dr Lang vonagló arccal ugrott elém s tele 7090 11| Mily nagyszerü, mily nemes vonás lesz az. Ő, a hirneves férfiu, 7091 10| lehetett. Most a furiák egy vonása huzódott szét arcán. Kezdett 7092 1| megnyugvás és megkönnyebbülés ült vonásaira. - Remek eszme, - mondta.~ ~ 7093 2| jelentette, - ragyogóvá tette vonásait, mosolygott s alig tudta 7094 2| támasztott körülötte. Egyetlen vonását se lehetett tisztán látni.~ ~- 7095 11| ibolyáról. Végül határozott vonásokkal kanyaritotta alá a nevét 7096 11| térhessek, mert korán reggel a vonatnál kell lennem, különben elszalasztom 7097 3| kell, különben itt hagy a vonatom.~ ~Mikor leért, még ott 7098 6| kilenc óra után induló éjjeli vonatról el ne késsék.~ ~Kissé fáradtan 7099 2| találtuk a vendéglőben, az első vonattal csakugyan elutazott. Mit 7100 6| reggelig nyugodtan alhatik. A vonatvezetőt kereste tekintetével s előre 7101 2| kedvelni fogják.~ ~Senki se vonhatta kétségbe a nemes szándékot 7102 2| embert ez alá a gyüjtőnév alá vonják: roué; - ha a sasfalviakat 7103 2| tartotta volna, hogy ő maga vonjon le érdemeiből. Sóhajtott 7104 3| felesége hűségét kétségbe merné vonni. De az is igaz, hogy nem 7105 2| kezöket s amint szivére vonta, ugy történt, hogy a Róza 7106 1| hát akkor menjünk, - szólt vontatottan az ügyvéd. És elkomolyodva 7107 12| amelyek keresztül-kasul vonulnak a téli sivatagon.~ ~A sárga 7108 2| Nono, - mondta vállat vonva s azzal a természetes hányi-vetiséggel, 7109 9| lehetett nagy és magasztos vonzalmában. Emlékezni se igen tudott 7110 2| valami ellenállhatatlan erő vonzotta volna. Elnézte, hogy mennyi 7111 12| készenlétben volt mindenki ezen a vulkanikus földön, ahol kővé fagyott 7112 2| Tudod-e, hogy mi lett Wallonból?~ ~- Nem hallottam azóta 7113 2| Az özvegytől rohantam Wallonhoz és leszidtam, mint egy kölyköt; 7114 10| katonatisztbe.~ ~- Ügyetlen!~ ~- Was? Selber áner!~ ~Egy pillanatig 7115 8| hanem mázsaszámra nyomták Wertheim-kasszáját; őt magát ösmerte mindenki, 7116 10| Odaát egyre tartott a zajgás. Az egyik gyerek nagy csörömpölést 7117 7| mintha az eltünt vonat zakatolásának a visszhangjától is szabadulni 7118 6| Mikor végre a vonat lassu zakatolással, szuszogással megindult: 7119 4| érzett abból a tengernyi zamatból, illatból, puhaságból, amiből 7120 2| egyszerre megnyiltak s zuhogó zápor szakadt belőlük, véget vetve 7121 10| szólott. Gyere beljebb Eszter, zárd be az ajtót. Nem jó, ha 7122 2| visszavonulnak egy magányos zárdába, a hol az istennel és a 7123 3| szakadatlanul abban, hogy kitől zárjon el; - hogyan rejtsen el 7124 2| közeledjék most ehhez a zárkózott özvegyhez, a ki tökéletes 7125 1| a lépcsőn.~ ~A ház előtt zárt kocsi állt, az orvos kocsija.~ ~ 7126 12| akiért az imént ugratta el a zászlóalj-ügyeletes szakaszvezetőt.~ ~Kint kemény 7127 6| se merte felvetni szörnyü zavarában.~ ~Rhone bankár urnak libabőrös 7128 3| vidéki asszony megijedt, zavarba jött; nem tudta, mit mondjon, 7129 2| hangon.~ ~Jenő elsápadt s zavarban hebegte: Ákos!~ ~De Ákost 7130 13| minden izgatottság rendkivül zavarja táplálkozásukat, pedig ön 7131 5| összecsókolt. Megrendülésem, zavarom, ijedtségem mellett is türnöm 7132 6| szemmel láthatólag nagy zavarral, vagy tán inkább erős lelki 7133 10| Mikor a menyecskét meglátta, zavart szinlelt s akadozva mondta:~ ~- 7134 11| utcába is elhallatszott a zenebona, a nagy vigasság változatos 7135 2| is megsokalta az éjjeli zenét s káromkodással könnyitett 7136 10| porontyaival vasárnap a zöldbe, s a karján hozza haza közülük 7137 4| mennyezetes ágy.~ ~Odakint pedig zöldelt a nyár világa s a ragyogás 7138 13| melynek örök gyászát a nyár zöldje, meleg napsugara még csak 7139 7| a mélységes csöndjében a zöldnek, tapaszsza száját az asszonyéra 7140 3| jutott a faluja; a nagy zöldséges kert, a melynek az elején 7141 2| ettől a bágyadt, halavány zöldtől nem nagyon juthatott eszébe 7142 3| bátran.~ ~Kivülről valami zörgés hallatszott. Mármarosiné 7143 12| félöles havon.~ ~Egy bokorban zörgést hallott, arra tekintett. 7144 2| ilyenkor ki-kitört belőle a zokogás. Hiába iparkodott elfojtani 7145 3| Mariskája vállára s ideges zokogásban tört ki.~ ~Rövid ideig nyomasztó, 7146 2| asszony akadozva, elfojtott zokogással mondta az utolsó szavakat; 7147 2| aki ellágyultan kezdett zokogni.~ ~Most már elindulhatott 7148 5| karosszékbe, ott csuklott, zokogott.~ ~A doktor megvárta, amig 7149 2| szabadságot keresse; ki vehetné zokon a lepkének, hogy szerte-szét 7150 2| ilyenkor verte legjobban zongoráját, késő éjjelig elábrándozott 7151 2| már megint megszökött a zongoralecke elől. - Karon fogta a fiut 7152 2| hirlapjaim lennének s a zongorám itt volna! Megöl az unalom.~ ~ 7153 2| valónak tartja az egész zongorázást s megdöbbenése tetőpontját 7154 2| mindenki engedelmeskedett neki. Zsarnoka volt az egész háznak.~ ~ 7155 3| cimzést és sietve dugta zsebébe a papirost.~ ~Mikor bejött 7156 7| büszkén kacagott; kirántott zsebéből az átkozott levelet, millió 7157 7| belőle valamit, két fehér zsebkendő integetett egymásnak szünetlenül.~ ~ 7158 10| aztán egyszerre nyultak a zsebökbe s kicserélték a névjegyöket.~ ~ 7159 6| megcsókolta.~ ~- Jó reggelt.~ ~Kis zsebtükrét s teknősbéka páncéljából 7160 5| egy méhraj kezdett zugni, zsibongani.~ ~Azt hitte, megfullad. 7161 2| nincs többé, aki a föld zsirjából pénzt teremtsen számára 7162 2| föld nem adja elég bőven a zsirt, akkor is megdézsmálja s 7163 10| meg az isten mindent! - zsörtölődött magában Gábor s dühösen 7164 2| levegőjében: az égi karok zsolozsmáinak egy-egy akkordját hallotta 7165 13| itt van! Fogjátok meg! A zubbonyt rá gyorsan! - kiabálta.~ ~ 7166 5| agyában egy méhraj kezdett zugni, zsibongani.~ ~Azt hitte, 7167 5| Berkiné csendesedett. Zugó agyát a szék támlájára szoritotta 7168 2| irva le a levegőbe, nagyot zuhant a kemény rögön.~ ~Jenő iszonyu 7169 2| felhők egyszerre megnyiltak s zuhogó zápor szakadt belőlük, véget